Kalandok a vadonban 5.

Megyek ki a sötét, kegyetlen téli hajnalba reggel edzeni, mint mindennap, és odalépek a súlyzóhoz, hogy akkor most fölemelem, és átrakom a tartóra, mert guggolás jön.

Emelem, mind állat. Nem jön, bazmeg. Meghúzom erősebben. Enged végre. Tudod, mi történt? Nem, nem én lettem gyengébb éjszaka.

a. kibaszott. súlyzó. odafagyott. a. földhöz.

Én meg kitéptem onnan két akkora földlabdával, mint a fejem. Néztem hülyén, hogy most mi a szar van. Letettem az állványra, és le akartam szedni a földet róla.

De mint mondtam, oda volt fagyva. Nagyon. -5 fokban. Tiszta Alaszka. (De miért éppen Alaszka, hehe).Végül vésővel, érted, vésővel kellett leszednem. Tanulság: sosem rakod a súlyzót a földre télen. Soha. A betonra rakod.

Ahhoz csak nem fagy már oda. Ugye?

Ugye???