Az istenek játéka

Éppen a kocsiban ültünk ma a kis vadonjáróval, amikor egyszercsak megkérdezte tőlem, hogy az istenek vajon legóznak-e?

Az én gyerekem, úgyhogy régen nem akadok már fenn a furcsa kérdésein. Viszont éppen eléggé elbaszott filozófikus hangulatban voltam, úgyhogy azt hiszem a kelleténél keserűbben válaszoltam neki.

Azt mondtam, hogy az istenek legója ez az egész elcseszett világ. Néha építenek, még gyakrabban rombolnak, és mi, mi vagyunk az ő kis legófiguráik, és szerencsénk van, ha az isteneknek jó napja van, mert akkor talán nem döntenek úgy, hogy átépítenek minket.

Talán nem a legjobb válasz volt, de legalább őszinte, és azt hiszem, egy gyereknek még ez a legfontosabb.