A tűzgyújtás taoja

Ha azt gondolod, hogy a japán teaszertartás vicces/kényszeres/beteg dolog ezzel a mindent-pontosan-úgy -kell-csinálni baromsággal, akkor nem láttál még engem reggelente begyújtani a kandallóba.

Van a begyújtásnak egy útja. Van egy tökéletes forma, amivel könnyen és gyorsan be lehet gyújtani. Az emberek annyit el bírnak szerencsétlenkedni a begyújtással, pedig csak gyakorlás, és megfelelő lelkiállapot kérdése az egész. Ha igazán jól csinálod, akkor a begyújtás szinte sprituális szertartássá válik, öregem. És még cucc sem kell hozzá.

Mert először is leülök a kandalló elé, és megnézem, van-e még benne elég parázs ahhoz, hogy papír nélkül is be lehessen gyújtani. Ha van, akkor rárakok pár vékonyra hasogatott fadarabot, és kis idő múlva már lobog is a tűz.

Ha nincs elég parázs, akkor először a piszkavassal kicsit megkotrom a tűzteret, és letolom a hamut az alatta lévő kivehető tartóba. Aztán kihúzom a tartót, és összerázom benne a hamut, hogy sima legyen a felszíne. Ha a tartó már megtelt, akkor éktelenül káromkodva felhúzok egy pulóvert és kiviszem a kurva hidegbe árokpartra, és kiöntöm. Utána visszatolom a tartót, és papírt tépkedek, összegyűröm és berakom a kandallóba. Nem mindegy, mekkorák a papírdarabok. Nem lehet túl kicsi, és nem lehet túl nagy. És az sem mindegy, mekkorára gyűröd össze. Van egy tökéletes mértéke annak, hogy mekkorára gyűröd össze, és azt kell megtalálni. De csak természetesen, nyugodtan, mert a tűzgyújtás egy örömteli dolog, ezt sosem szabad elfelejteni.

És az egész nem tarthat öt percnél tovább.

Ha a papírokat összegyűrtem, és már elég sokat beraktam a tűztérbe - ha túl kevés, nem gyújtja meg a fát, ha túl sok, akkor a sok füst miatt nem gyullad meg a fa - akkor jön rá a gondosan felhasogatott gyújtós. A gyújtós mérete sem mindegy. Éppen megfelelő méretűnek lennie ahhoz, hogy gyorsan begyulladjon. És nem szabad ebből sem túl sokat rakni bele. A kevesebb több. Érezni kell, mennyi az elég. És ott kell maradni mellette, miután gyufával meggyújtottad a papírt. Nézni kell a tüzet, miközben meggyullad. Ha otthagyod, mert rohangálsz, mert ezt kell csinálni, azt kell csinálni, akkor nem vagy a tűzgyújtáshoz megfelelő lelkiállapotban, és nem fog sikerülni. Nyugalom. Maradj ülve. Nézd a lángokat. Gyönyörködj bennük.

Ha begyulladt a gyújtós, várj egy kicsit, aztán rakd rá a közepes méretű fákat. Megint várakozz egy kicsit, hogy rendesen meggyulladjon.

Utána, legvégül, jöhetnek a legnagyobb darabok. Ha ezeket is ráraktad, akkor vagy kész a begyújtással. Most már magára hagyhatod a tüzet, és mehetsz a dolgodra.

Persze a tüzet nem elég begyújtani, folyamatosan táplálni is kell, de az már egy másik történet.

Egyelőre legyen elég ennyi.