Nem, nem arra a seggfejre gondolok most, hanem egy másikra.
Arra a seggfejre gondolok, aki ha leülünk a haverokkal vedelni elsőként kezd el a nőkről beszélni. Aki ha nőkről beszélgetünk elsőként kezd el a baszásról beszélni. Aki ha a baszásról beszélünk először kezdi el, hogy a múltkor is szárazon seggbe sóderrel, csak hogy érezze a törődést az a ribanc.
Gyakorlott barátaim ilyenkor már idegesen pislognak felém. Ha mosolygok, megnyugszanak, ha nem, elkezdenek felém oldalazni, hogy lefogjanak, ha Mr. Seggfej tovább folytatná.
Mert azokkal a kis kurvákkal úgy kell bánni. Akkor élvezik csak igazán, meg a múltkor is amikor volt az utcán az a kis ringyó, hát bazmeg úgy leszaggattam volna a ruháit és jól megbasztam volna... mert ő is akarta, láttam rajta...
Ez az a pont, ahol már belemászom Mr. Seggfej arcába, ha le nem fognak. Nem mintha Mr. Seggfej olyan egyedül lenne ebben a dologban, ha a nők megerőszakolásáról van szó...
Általában persze visszafogom magam, és nem verekszem, mert úriember vagyok én, csak néha elborítja az agyamat a tesztoszteron. Általában csak kedves mosollyal kifejtem Mr. Seggfejnek, hogy "majd ha a jó kurva anyádat megerőszakolja egy 120 kilós kancigány úgy, hogy közben darabokra szedi az arcát, akkor ha mész meglátogatni a kórházba ne felejtsd el elmagyarázni neki, hogy ez az egész azért történt, mert úgy öltözött/viselkedett/érződött rajta, hogy egy utolsó, büdös kurva."
Képzeld el a döbbent csöndet. Mr. Seggfej eléggé le szokott dermedni, elhiheted.
Vagy elmesélhetném azokat a sztorikat is amiket a nagyanyáim meséltek, a derék felszabadító szovjet katonákról... örülj neki, te ostoba fasz, hogy a te nagynyád nem volt akkor és ott. Kurvára örülj neki. És imádkozz azért hogy a te feleséged, lányod soha ne kerüljön hasonló helyzetbe.
Mert az áldozat a hibás, ugyebár, hát ja. Viktimológia, meg a faszom. De ezt magyarázd majd el a 12 éves lányodnak is, akin átment egy egész horda, és nagy kegyesen úgy döntöttek, hogy életben hagyják, hátha arra jár majd még egyszer valamikor.
Ezeknek a seggfejeknek fogalmuk sincsen arról, hogy miről is beszélnek, és ez az egyetlen szerencséjük. Hogy ostobák, mint a szar. Mert tudod, ha belegondolok abba, hogy mégsem ostobák, hanem nagyon is tudják, hogy miről beszélnek, és még úgy is vállalják a szavaikat...
Akkor az isten irgalmazzon nekik, mert én nem fogok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése