2012. október 5., péntek

Edzésnapló 4.

Amióta az eszemet tudom, egyedül most maradt ki két egész hét az edzéseimben.

Azt mondják, néha kell a szünet, de nekem egyáltalán nem esett jól. Kijöttem a gyakorlatból, ez a helyzet, és bár újra nyomom keményen, el kell telnie néhány hétnek ahhoz, hogy újra nyeregben érezzem magam. Volt ugye egy hét Törökországban, aztán meg egy hét taknyadzás. Elég volt ahhoz, hogy minden gyakorlatomban visszaessek, hogy a fene másszon bele.

Mindig ilyen voltam. Akárkivel edzettem együtt, ha nekik kimaradt egy hét, ott folytatták, ahol abbahagyták, én meg képes voltam egy hét alatt tíz kilót zuhanni fekvenyomásban. Keményen meg kellett dolgoznom a fejlődésért világéletemben.

Szóval lassan fejlődök, viszont kurva gyorsan el tudok veszíteni mindent. Így megy ez.

Akkor is én vagyok a legerősebb mindazok közül, akikkel valaha is együtt edzettem, és ez is valami. Majd újra feltornászom magam a csúcsra, és aztán feljebb, és még feljebb, és még feljebb, a csillagokig.

Továbbra is erőemelés a program, elképzelni sem tudom, hogy a következő években megváltozna ez az alapvető edzésfilozófiám, de továbbra is nyitott vagyok mindenféle módszerre és megközelítésre, ami a maximális erő fejlesztésére épül.

Na meg a minimalizmusra, bár tapasztalatom szerint ez a kettő mindig együtt jár.

Mostanában Mark Rippetoe könyvét olvasom, a Starting Strenght-et. Pavel Tsatsouline-hez hasonlóan ő is megkerülhetetlen, ha erőedzésről van szó, de ő kizárólag kétkezes emelésekkel foglalkozik, ezért egy kicsit felhasználóbarátabb, egyszerűbb, és jobban struktúráltabb, mint a sokmindenbe (igaz, zseniálisan) belenyúló litván orosz.

Meglátjuk.

A lényeg, hogy a napi vas meglegyen. Ja. A mindennapi vasamat add meg nekem, ó, Uram. A többi majd jön magától, ha jó a módszer. És a módszerrel semmi gond.

A küzdősport/harcművészet vonal most belátható időn belül nem játszik be, de nem is bánom igazán, úgysem lenne túl hasznos. Azon kívül, hogy szétveretem magam, túl sokat nem profitálok már belőle. Valaha régen többet tartottam a küzdősportok edzésértékéről, de azóta sok más módszert is megismertem.

Úgyhogy most egy darabig kizárólag a vas útját járom majd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése