Olyan ritkán vagyok beteg, hogy amikor mégis beteg vagyok, egészen odáig nem tudatosul bennem, hogy jé, beteg vagyok, ameddig szó szerint össze nem roskadok valahol. Vagy teljesen el nem homályosul a látásom. Vagy rajtam nem marad a fekverúd bemelegítéskor. Vagy észreveszem, hogy remeg a kezem, nem áll fel a farkam, bevörösödik az orrom, leesik a bal karom.
Vagy ömlik a taknyom, mint most is.
Nem szoktam ezoterikus magyarázatokat kreálni a betegségeimhez, inkább a vírusokban, a baktériumokban, meg valamennyire a lelki tényezőkben hiszek, meg a nem megfelelő kajálásban/alvásban/testedzésben.
Mivel azonban magam vagyok az egészséges életmód, és totál kiegyensúlyozott is vagyok, kábé mint egy csurig pakolt gardróbszekrény, maradnak a vírusok, meg a Törökországból hazatérés miatti klímaváltozás. Konkrétan a klíma a repülőn, hogy baszná meg mindenki az anyját aki csak cirka tizennyolc fokban tud kényelmesen utazni.
A lényeg hogy megfáztam, na, ez a tragédia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése