Reggel leszarta egy madár a kettlebellemet. A szemem láttára, edzés közben. Megmondtam a kis rozsdafarkúnak, hogy így nem leszünk jóban, még egy ilyen, és leharapom a tollas kis fejét.
Nem izgatta magát, cserregve elkezdett tollászkodni a kőkerítésen, majd felmutatta a középső szárnytollát.
Évek óta itt lakik már nálam a kis nyomorult, a hátsó fészer alatt van a fészke, de eddig még olyan jól nevelt volt. Úgy látszik, kezdi elkapatni magát.
Azt hiszem jó lesz figyelnem, még a végén ellenem fordítja a többieket is.
Lehet hogy egyelőre mégsem ölöm meg, még mártírt csinálnék belőle, és kitörne a lázadás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése