Neked, szerelmem 3.

Aminek kezdete van, annak vége is van, mondta a Buddha, és az a csávó rendszerint megmondja a frankót. A jövőben többet kéne hallgatnom rá.

Annyira logikus dolog ez, és mégsem értjük meg. Vagy nem akarjuk megérteni. Mindig az örökkévalóságnak kepesztünk, és csak a lelkünk mélyén tudjuk, hogy szarra sem megyünk vele. Aztán meg elkezdünk küzdeni is az ellen, hogy megértsük. És közben szenvedünk, és nem vagyunk boldogok, és még csak azt sem értjük, hogy miért nem. Milyen jó, hogy mi végül megértettük.

Igen, azt hiszem, mi még éppen időben szakítottunk, hogy ne gyűlöljük egymást. Ez így rendben is van, ez a dolog. Idővel majd csak a jóra emlékezünk, leszűrjük a tanulságokat, tanulunk belőle, továbblépünk, meg a többi hasonló kibaszott szarság.

Több dolgot is szeretnék elmondani neked, mielőtt még annyira eltávolodnánk egymástól, hogy már nem lesz értelme elmondanom neked bármit is.

Először is el akarom neked mondani, hogy az igazi férfiak nem szeretik a szűzkurvákat. A szűzkurvákkal az a baj, hogy többet sejtetnek, mint amennyit mutatnak, és többet ígérnek, mint amennyit adnak; a játszmázást pedig bizonyos életkor fölött egy igazi férfi hamar megunja. Ne legyél szűzkurva, nem éri meg. Már ha férfit akarsz magad mellé. Persze ha beéred az omegákkal is, akkor csak hajrá.

Aztán tudnod kell, hogy a pinádat még mindig imádom, és ez valószínűleg így is marad, mert a jó pina az jó pina, és ezen nem változtat semmi.

Azt nem tudom, hogyha majd valóban túllépünk ezen az egészen, akarunk-e majd még haverkodni. Idővel azt hiszem annyira el fogunk távolodni egymástól, hogy nem lesz már egymásnak mit mondanunk; ezért sem siettetem én annyira drasztikusan ezt az elválást, mert tudom, hogy úgyis megtörténik most már, és ha egyszer megtörténik, valószínűleg végleges lesz. Ezt csak azért mondom el, hogy értsd, miért állok még szóba veled, és miért nem tűntem el teljesen.

Mindazonáltal legyél kurva büszke magadra ribanc: ez az első híd életemben, amit habozok teljesen felégetni. De majd meglátjuk; az idő majd megmutatja.

Nagyon sok hálával tartozom neked, onnantól kezdve, hogy összejöttünk, egészen odáig, hogy félrekavartál. Minden éppen a helyén volt. Minden egyes dolgot, ami történt, akartam én is, ezt be kell vallanom. Csak éppen arra nem számítottam, hogy ennyire fájni fog, de ez már csak így megy. Amennyire jó, annyira fáj is: innen tudhatod, hogy nekem valóban jó volt veled. Nem bánom, hogy fáj: melletted még szenvedélyesebb lettem, és én már így szeretem magam. Úgy szeretem magam, amilyenné melletted váltam, de már kevés vagy nekem, ezért ideje továbbállnom. Érted ezt?

Már egy jó ideje tudtam, hogy szakítani fogunk. Akartam is, és csak arra vártam, hogy történjen valami, ami segít belátnom, hogy ennek tényleg vége. Arra gondoltam, azt akartam, hogy jöjjél csak össze valakivel a munkahelyeden, úgyis úgy szoktad, derüljön ki, és aztán nyugodtan szakíthatunk végre. Jó kis terv, igaz? A faszom gondolta volna, hogy a gyakorlatban majd teljesen más lesz. De az egyik legnagyobb áldás és átok az életemben, hogy amit akarok, mindig valóra válik. Méghozzá pontosan úgy, ahogyan akarom. És minden egyes alkalommal megszívom, mert erre sosem lehet teljesen felkészülni. Mindig érnek meglepetések; persze ezért is csak hálás vagyok az Istennek, mert különben kurva unalmas és kiszámítható lenne az életem, abba pedig beleőrülnék.

Szóval kevésbé a te hibád, mint gondolnád. Főleg, mert te kurvára nem érted meg, hogy mindenhez kettő kell, mindig, minden kapcsolatban, minden körülmények között. Te sem csaltál volna meg, ha én ezt (tudat alatt) nem hagyom neked, és ha te ezt (tudat alatt) nem érzed pontosan. Ez a kibaszott igazság, és leszarom, hogy elhiszed-e, így van és kész. Ahhoz, hogy összejöjjünk, ketten kellettünk, és ahhoz, hogy menjen a szekér, ketten kellettünk, és ahhoz, hogy végül megálljon, ahhoz is. Az, hogy én végig tudatosabban kezeltem ezt a folyamatot, és végig akartam, hogy történjen, ami történik, mit sem változtat ezen. Ez a kettőnk játszmája volt, a kettőnk története, két nagyon hasonló emberé, akik leginkább csak abban különböznek, hogy más neműnek születtek.

Jó kis történet volt; lesz mit mesélni az unokáknak. Remélem, nem felejtem el a legjobb részeket.

Egyetlen bajod lesz ebből az egészből, hogy én kurva magasra lőttem fel a lécet neked: kurvára ne várd, hogy találsz még egy ilyet. De semmi baj, majd találsz másmilyet. Nekem is teljesen túl kell jutnom ezen a dolgon ahhoz, hogy nekiálljak keresni a következőt: mert nem akarok egészen olyat, mint te. De teljesen másmilyet sem akarok. Sok mindent felismertem magamban, mióta együtt vagyunk. Sokat tanultam, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben hasznomra válik.

Mind a ketten most kezdjük valójában az életet, ezt ugye tudod? Ez nekem kurva jó érzés, boldog vagyok tőle. Úgy érzem, mindenem megvan, hogy boldog legyek, itt és most. Azt is komolyan hiszem, hogy neked is menni fog, ha végigcsinálod mindazt, amibe belekezdtél. Azt szeretném kérni, hogy ne állj meg félúton, és ne add föl. Csináld végig, és ha el kell baszni, azután baszd el, az legalább végre a te kudarcod lesz és nem másé. És hidd el, a pofára esés is jobb, ha te csinálod.

Mi a szart mondhatnék még neked, édi kis vörös csajszi? Induljunk neki, én erre, te pedig amarra.

Kalandra fel!