De az utunk osszessegeben veve jol sikerult, mert hat legalabb elmondhatjuk, hogy voltunk Londonban, es megneztuk a legujabb Star Wars filmet (kurva jo volt, erdemel majd egy kulon bejegyzest), de azt hiszem, itthon is eppen olyan jol ellettunk volna. Ha nem jobban. (Na jo, de, jobban.)
A helyzet az, hogy en komoly vilagjarasokat tervezek a kis vadonjaroval a kesobbiekben, mert peldaul en is hiaba voltam 11 evesen eloszor Amerikaban, ha szarra sem emlekszem. Mondjuk ez nem is olyan utazas volt persze, inkabb ismeroslatogatas, es hat azokat nem szabad tul komolyan venni. Meg nem szabad tul sokat varni sem, most mar tudom.
Ami tuti, hogy legkozelebb en fogom szervezni a programokat, mert sajnos ez az a hely, ahol nem engedheted meg magadnak, hogy az utolso pillanatban dontsd el, hogy mit akarsz csinalni; itt bazdmeg hetekkel elore kell jegyet venni mindenhova. Igy aztan par helyre, ahova erdemes is lett volna elmenni, nem jutottunk el, de azert volt boven, amit lattunk: legeloszor is setaltunk, buszoztunk, vonatoztunk es metroztunk Londonban. Nagyon kibebaszottul jo a tomegkozlekedes, teljesen le voltam nyugozve tole. Foleg ezt csinaltuk, tomegkozlekedtunk, mivel mindenhova sokaig tart eljutni, mert London nem egy falu, ugyebar. Aztan voltunk moziban, ahol ettunk Ben and Jerry's fagyit, mert az elet
Sok ott a neger. Mar nem csak az akvariumban, mindenhol. Raadasul nem azok a vicces kis amerikai negerek, hanem ilyen kibaszottul nagy zulu harcosok. Komolyan, en nem vagyok kicsi, 183 centi vagyok es 94 kilo, de bazdmeg meg a neger csajok is folem magasodtak legalabb egy fejjel. Es nem koverek, erted, meg nem is azert nagyok, mert kokszolnak es gyurnak, hanem egyszeruen kurva nagyok, erted? Kemeny, ocsem. Csoda, hogy meg nem lazadtak fol, ettek meg az osszes feher embert, es kialtottak ki az Egyesult Afrikai Kiralysagot azon a szigeten. Valoszinuleg csak ido kerdese.
Az elso es utolso napunk utazassal telt, oda es vissza, ez engem elegge kikeszitett, de a kis vadonjaro jol birta. Nagyon buszke vagyok ra. Odafele nagyon fajt a hasa, en feltem is, hogy vegul megsem indulunk neki - voltak rossz eloerzeteim massal kapcsolatban is - de vegul azt hiszem, megsem baj, hogy megjartuk ezt az utat. Igaz, hogy egy heti edzesem igy kimarad, es most eppen ugy nez ki, hogy kurvara beteg leszek, de jartunk Harry Potter hazajaban, a kurva eletbe.
Az utazast nem szamitva harom teljes napot voltunk ott, dagonyaztunk egy helyi jatszoteren, ahol csak a helyieket nem zavarta, hogy egyik percben ragyog a nap, a masikban meg szakad az eso, es olnyi sar van a foldon a gyerekjatekok alatt; megprobaltunk feljutni a londoni oriaskerekre, de orakig kellett volna varni ra, ezert inkabb csak elkepzeltuk, hogy milyen lehet odafent (en beszartam volna rajta amugy ocsem, az a cucc kibaszottul nagy), voltunk egy otemeletes jatekboltban, ahol a kis vadonjaro szerenyen csak egy vizben fickandozo polipot valasztott a tobbszaz fontos Lego helyett, es sokat voltunk az ismerosok kicsi, de hangulatos lakasaban. (A hangulatrol a rokak es az egerek gondoskodtak.)
Wifi nem volt, ugyhogy nagyon aggodtam a gyermekem lelki egeszsegeert, de sikerult azert megoldanunk az eletet kulonosebb fennakadas nelkul. Tudtunk jatszani, beszelgetni, es a haziak igen nagyfeju, de nagyon jofeju gyerekevel is foglalkozni. A kis vadonjaro imadta a kisfiut (az is ot), es szerencsere en azt latom, hogy erdemes vele ugy bannom, ahogyan banok - mert mindent, amit tolem kap, megfeleloen tovabb is tudja adni. Egyelore ugy tunik, egyedul nekem nem tud valamiert adni, de ha massal kepes erre, bantu neger legyek, ha banom; nekem ennyi eleg, boldog vagyok.
Persze kurva jo volt hazajonni, ide mindig az. A kis vadonjaro semmit sem bizott a veletlenre, odafele a repulon kakalt utoljara, aztan mindent, amit Londonban magaba tomott, azt haza is hozta a beleiben, es tegnap este akkorat pratolt a klotyoba itthon, hogy majdnem eldugitotta a vecet. En is igy voltam ezzel kiskoromban, emlekszem.
Szivesen visszamegyek meg Londonba azt hiszem, de mas szervezessel. Es nem telen, bar tok jo ido volt, leszamitva, hogy en mindig ebben a kurva 10 fokban fazok meg valamiert, pedig feloltoztem rendesen. Szerencsere a kis vadonjaro teljesen jol van, szerintem neki csak a jo elmeny fog megmaradni, en pedig elhallgatom elotte a tobbit. Az a legfontosabb, hogy o jol erezze magat.
Most pedig megyek meghalni, mert kurva betegnek erzem magam, aztan ha feltamadtam, megprobalom gyorsan kikuralni magam, mert jovo heten kemenyen dolgoznom, kemenyen edzenem es - szokas szerint - kemenyen gyerekeznem is kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése