Felvágtam négy fej lilahagymát, és besóztam. Mert szeretem. De itt a vadonban olyan durva még a hagyma is, bazmeg. Itt a vadonban a hagyma eszik meg téged.
Vannak mindenféle csodamódszerek arra, hogy ne folyjon ki a szemed a hagymától. Én mindet kipróbáltam. Kifolyik. Megtanultam elviselni, mert faszagyerek vagyok, meg hogyha úgysincs más választásom, és imádom a hagymát, akkor folyjon a szemem, baszki, kibírom. (Na jó, búvárszemüvegben nem folyik ki, de mindennek van azért egy határa...)
Na hagyjuk a hagymát. Igazából arról akartam írni, hogy egyszer el kéne már mesélnem a csajomnak, hogy miért zavar, ha a pasik a szemem láttára nyomulnak rá.
Önmagában ha nyomulnak, azt leszarom. Elvégre azért kurva jó nő, hogy nyomuljanak rá. Mert tudod, ha van csajod, és senki nem nyomul rá, akkor dobjad öcsém, mert vagy bányarém, vagy egy kiállhatatlan picsa. Mondjuk ha ilyenekkel jársz akkor komoly az esélye hogy egyébként is egy fasz vagy, és akkor meg úgyis tökmindegy neked.
Szóval nyomuljanak csak, úgysem kapják meg. Ami viszont nekem szar, hogy úgy kell tennem, mintha nem lennék. Mivel a melóhelyen vagyunk, nem állhatok föl ilyen terminátor fejjel, és nem mordulhatok föl, hogy mégegyszerhozzáérszletépemafejedésbedugomaseggedbeköccsög, mert mégiscsak kollégákról van szó. Akiket ráadásul kedvelek is. Egy buliban/haveri körben/bányászklubban ezzel nincsen semmi gond. Férfi föláll, mellkas kidülleszt, aztán a köcsög vagy összehúzza magát, vagy elkezdődik a játék, akkor meg leordítod a fejét, esetleg le is baszol neki egyet-kettőt, de a lényeg az, hogy ott helyben azonnal le lehet nyomni a témát. És le is kell, mert az úgy tisztességes.
Ja, és a csajok valamiért állandóan azt hiszik, hogy ezt nekik kell lerendezni. De ezt egy férfi sohasem fogja így gondolni, legfeljebb ráhagyja a luvnyára, és reménykedik benne, hogy az még előbb leoltja a lövőlegényeket, minthogy az ő agyát teljesen elborítaná a tesztoszteron. Az se kispálya, öcsém, azt kibírni. Csak ezt a csajok nem tudják.
Szóval a kis faszkalapokat nem lehet csak úgy lezúzni, még csak oda sem lehet állni eléjük, merev baltaarccal, és ez egy férfinek, aki azt szokta meg, hogy otthon szó szerint körbehugyozza a területét, kurvára nehezen elviselhető.
Tudom, ezt úgy hívják, hogy kultúra, és igazából csodálnom kéne, hogy lehet így is, de azért olyan jó lenne, ha az én édes kis csajom is megértené végre, hogy mi történik bennem akkor, ha valaki rámozdul, és én tudom, hogy nem tehetek ellene semmit. Nagyjából így érzem olyankor magam:
És meg kell bocsátanod, életem nagy szerelme, de ez ellen nem tehetsz semmit. A csávód egy férfi, csak nem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése