Rod of Security reloaded

Emlékszel még a Rod of Securityre? Tudod, a varázsbot, ami elrepít egy magad alkotta kis zsebparadicsomba. Hát bazmeg, ülök ma kinn a lépcső tetején, nézegetem a házam romjait (ex-feleség végre költözik, vagyis próbál, de ez sem nagyon megy neki), amikor hirtelen felvillant, hogy az a hely, ahová az én Rod of Securitym repítene, az már megvan.

Éppen ez a hely az, ahol élek.

Most komolyan, bazmeg, döbbenetes ráébredés volt. Pár hónapig eltartott, amíg felépítettem a kis elképzelt világomat a fejemben (egy sziget volt egyébként, a végtelen tenger közepén). Ott volt a fehér homokkal borított tengerpart (élőlények nem voltak a vízben), aztán a deszkapadló a fövenyen, egy terasz, a teraszon pedig a kinti konditerem, minden gép és minden súly amit csak el tudsz képzelni, odébb pedig egy ház, olyan szalmakunyhószerű, de persze fullosan berendezve. Belső medence, jacuzzi, és nyugodtan ereszd szabadon a fantáziádat, hogy még mi minden. Szerencsére jártam már efféle helyeken, így volt mivel építkezni. Jó játék volt elgondolni, hogy én bármikor, amikor csak akarok, ide repülhetek, és itt nyugodtan edzhetek, pihenhetek, lazulhatok, töltődhetek.

Télen ezzel szórakoztattam magam.

Aztán most, hogy itt a tavasz nyár, és én állandóan kint vagyok az egyre zöldülő, egyre gyönyörűbb vadonban, és végre nem kell azzal küzdenem, hogy csak történik velem az élet, és nem én élem az életem, ez a hely hirtelen átváltozott valami mássá.

Átváltozott azzá a hellyé, ahol mindig is szerettem volna élni, ahová mindig elvágytam, amiről mindig is álmodtam. Az én saját zsebparadicsomom. Tenger ugyan nincs (homok azért van), de a hullámverést is meg lehet unni előbb-utóbb. A kinti edzőterem megvan, minden más megvan. (Ja, és itt van wifi is.) Úgyhogy akkor boldog vagyok? Azt hiszem. Azt kell hinnem.

A Rod of Security világában a legnehezebb az állandó egyedüllét volt, ezért próbálkoztam legalább szellemszolgákat odapakolni, de nem maradtak ott velem. Szertefoszlottak hamar, ráadásul még egy rohadt koktélt sem tudtak rendesen elkészíteni.

A magánytól egyébként nem félek. A magány már jó barátom. Sokáig nem találkoztunk, jó lesz egy kicsit újra együtt.

(Persze, Vadonjáró, győzködd csak magad.)