Edzésnapló 11.

Kinyomtam 140 kilót fekve, vaze. És az a nagy helyzet, hogy talán a 150 is ment volna, de a 145 mindenképpen. De nem sietek most sehová, úgyhogy pár hétig még marad a kilóneggyven, öccsém. Lassan úgyis elkezdek testsúlyt csökkenteni, az meg meg tudja baszni az erőszintet keményen, úgyhogy jobb ráalapozni.

Emlékszem egy nagyobb srácra még tizenéves koromból, aki ennyivel nyomott fekve. Abban az időben még rémülettel vegyes tisztelettel gondoltunk ekkora baszott nagy teljesítményre, és nem hittük volna a kis surmó haverjaimmal, hogy valaha is lesz közöttünk olyan, aki eljut eddig. Hát én eljutottam, basszátok meg.

Az a csávó egyébként magas, inkább vékony, mint vaskos srác volt, akkora táblás mellizmokkal, amik oldalról már csöcsöknek tűntek. Akkoriban röhögtünk rajta, hogy mi a fasznak nyom az ilyen ennyivel fekve, meg milyen hülyén néz már ki. Szerencsére én nem nézek ki hülyén, sőt, igazából senki ki nem nézné belőlem hogy ilyen erős vagyok, ami azt jelenti, hogy az erőedzés tényleg működik.

És valóban, kurvára működik. Néha körülnézegetek, hogy milyen gyakorlatokat tudnék még berakni az edzéstervembe, de végül mindig arra jutok, hogy éppen elég ennyi fajta gyakorlat (összesen 8, azaz nyolc gyakorlatot használok bazz), mindegyik heti kétszer. Az a helyzet hogy bármi egyéb gyakorlat csak ennek a nyolcnak valami változata lenne, és csak azoktól venné el az energiát, meg az időt, és annak meg semmi értelme. Talán ha testépítő lennék, érne valamit a nagyobb változatosság, de az erőhöz nem kell ennél több.

Mostanában úgy csoportosítom a gyakorlataimat, hogy heti négy edzésnap alatt megcsináljam őket, az eddigi öt, illetve hat edzésnap helyett. Így az edzésnapokon kétszer félórát edzek, no kardió, és akkor van három napom a pihenésre. (Persze az sem jelent egész napos ágyban fetrengést sajnos). Kíváncsi vagyok hogy ez jobb-e az erőszint növelésnek, mint a mindennapos, de kevesebb edzés. Meglátjuk.

Meg még mindig izgatja az intellektusomat, hogy ha futok legalább egy keveset néha, azt most jó nekem, vagy nem annyira. Azt hiszem ezt is kénytelen leszek kipróbálni, méghozzá a pihenőnapokon.

Küzdősport továbbra is nuku. Lassan elkezdek vadidegenekbe belekötni az utcán, hogy legalább legyen egy kis eksön. Csak egy laza pofozkodás, vagy valami. Az átlegember ebben úgysem ér szart sem, de legalább az adrenalinszintemet megdobja. Esetleg a cégnél kéne valakinek lebasznom egyet. Vagy ott vagy te. Most beszartál, mi? Ne izgulj, nem bántalak.

Még.