Most szombaton üldögéltünk a manócskával a kocsimban, a tapolcai Lidl előtt, és ráérősen jégkrémet majszoltunk. Én pedig arra gondoltam, hogy tizenéves koromban, amikor nap mint nap erre bringáztam fiatalon, naivan, gondtalanul és végtelen álmodozásba merülve (ami egyébként valamennyire még mindig eltart most is, és remélem eltart még egy darabig, mondjuk ameddig élek) soha még csak nem is gondoltam volna arra, hogy egyszer a fiammal fogok itt üldögélni.
Az én ügyes, okos, nagytestű kisfiammal. (Vagy kistestű nagyfiammal?) Együtt üldögéltünk ott, ettük a jégkrémet, és én végtelenül boldog voltam. Mert most már a kis vadonjáró is része az én balatoni nyaralásaimnak, most már ő is ott van velem, és ha nagyobb lesz, még ennél is többet járunk majd arra a vidékre kalandozni.
A hétvégén régi barátaimmal találkoztunk - tulajdonképpen a legrégebbi barátaimmal - kibéreltünk egy apartmant Köveskálon, és kirándultunk (voltunk Salföldön, és végre eljutottam a tapolcai tavasbarlangba is), főztünk (isteni lett a bográcsos paprikáskrumplim, pedig majdnem teljesen részegen főztem), meg elvoltunk, mint a befőtt. Tudod, ezek azok az emberek, akikkel máris végtelen sok felejthetetlen közös élményem volt, és valahányszor találkozunk, erre mindig csak ráteszünk egy-egy újabb lapáttal. Nagyon király dolog ez, főleg nekem, aki egyébként nem vagyok sokat emberek között, nem is nagyon szeretek, de velük bármennyit együtt tudok lenni.
Meg is beszéltük, hogy mindannyian azt éreztük, hogy nagyon jó volt ez a hétvége, csak kevés. De szerencsére még mindig átkozottul fiatalok vagyok, és még nagyon de nagyon sok alkalmunk lesz találkozni és együtt lenni. Hát legyen így, mert ahogyan mondják, amikor az ember öregszik, egyre inkább szüksége van azokra az emberekre, akiket fiatal kora óta ismer. Ők segítenek fiatalnak maradni, és sokig élni. Ők; meg persze a szép emlékek. Én szerencsés ember vagyok, mert nagyon sok szép emlékem van, és éppen elég barátom.
Nem tudom, hogy ez a régi kedvencem miért jutott eszembe, de valamiért azt érzem, ide kívánkozik:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése