Ahol alázatot tanulsz

Most jöhetne a paulhókoejjós szöveg arról, hogy a különböző zarándokutak/elvonulások/hittáborok és hasonlók mennyire alkalmasak arra, hogy az ember kapcsolatot építsen ki a saját lelkével, meg a saját hitének különböző spirituális entitásaival (ezt de kurva szépen mondtam), beleértve az isteneket, rózsaszín unikornisokat és egyéb természetfeletti lényeket, illetve hogy mélyebb kapcsolatot létesítsen ezen felül a táborokban/elvonulásokon nyüzsgő ellenkező vagy éppen hasonló nemű, éppúgy szexéhes spirituális fiatalokkal és idősebbekkel.

Ilyenkor az ember lelkigyakorlatokat is végez, ami igen kiváló módja a belső fejlődésnek, ugyebár.

Meg az ember alázatot is tanul, mert az ember gyengéje mindig, mindig a hübrisz.

És mindez lófasz ahhoz képest, ahol nemrégen jártam, és ahol az alázat, az istenfélelem és az ájtatosság olyan magasságaiba emelkedtem, hogy már-már hallani véltem az angyalok kórusát, és megpillantottam az Urat mennyei trónusán.

Igen, barátaim: a fogorvosnál voltam.

Úgy mentem oda, mint ahogyan az Isten színe elé járul a hobbihívő alázatos ember - szerényen és kicsit meggörnyedve. Tudod, reszkető térdek, jeges szar csordogál a bokánál és cuppog a bakancsban; mivel napok óta úgy fájt a fogam hogy majd' beszartam, ezért tudtam, hogy semmi jóra nem számíthatok.

Persze kurva régen voltam utoljára fogorvosnál. Legutóbb akkor, amikor a bölcsességfogaimat húzták ki, na az egy 'szott jó lépés volt részemről, megszabadultam négy fogamtól a harminckettőből, amikkel úgyis csak a gáz lett volna. Olyan boldog voltam, hogy utána basztam is a fogorvosra nagy megkönnyebbülésemben. Egy egész évig.

Na, hát én is alaposan megvártam azt, amíg már mindössze csak kábé ötperces fájdalommentes időszakaim voltak, mielőtt végképp eltökéltem volna magam, hogy leszarom mit művel velem a fogorvos, mert ennél a fájdalomnál minden csak jobb lehet.

Hát így történt. Kiderült, hogy az ideg volt begyulladva a fogamban. Ki is kapták. Én pedig rádöbbentem, hogy ennél jobban alapesetben nem fájhat semmi egy emberben, tehát ezt is el tudom viselni, basszameg. (A faszagyerek-mérőm egyből ugrott egyet felfelé, mert nehezen és majd' minden erőmet felemésztve, de el tudtam viselni ezt is). Fájdalomcsillapítás nélkül ráadásul, mert erre a fájdalomra egyik szar sem hat. Csak a hideg víz. Nem hülyéskedek. Két napig minden fájdalomcsillapításom a jéghideg víz óvatos számban tartása volt, de ez jobban bevált, mint bármi más. Nesze neked házi gyógymód.

Amikor pedig a fogorvos végzett és ígéretet kaptam arra, hogy ugyan a végleges tömés még hátravan, de a fájdalomnak vége, mérhetetlen hálát és megkönnyebbülést éreztem. Éppen úgy, mint ahogyan a hívő érzi, ha megkapta a feloldozást.

Úgyhogy, barátaim, lelkigyakorlatnak bátran ajánlom nektek a fogorvost.

Meglepően spirituális élmény lesz.