2013. július 23., kedd

Titkos vágyam

Nézitek az időjárás-előrejelzést, gecik? Én minden reggel azt nyitom meg elsőnek, és fülig érő szájjal kéjelgek a gépem előtt, hogy baszott meleg, baszott meleg és utána is baszott meleg. Komolyan, ennél szebb látvány a világon nincsen. Hát még ha igaz is lesz. Döntögessük csak a ribancokat melegrekordokat, állok elébe. Mások szentségelhetnek, de nekem még mindig akkor nyár a nyár, ha igazán meleg van. Csak mér nem a kurva Balatonparton ülök a csajommal.

És az sem zavar, hogy az előbb, amikor guggoltam, a súlyzótárcsák olyan kurva forróak voltak, hogy csak sziszegve bírtam felrakni őket a rúdra. Ezt is leszarom, mert nyáron majdnem mindent leszarok.

Na, de igazából nem erről akartam most írni, csak muszáj volt kiörömködnöm magam egy kicsit.

Amiről írni akartam, az egy régebbi bejegyzésemhez kapcsolódik. Az arról szólt, hogy milyen kibaszottul nehéz is férfinak lenni. Nem ismétlem magam. Csak annyit akarok hozzátenni, hogy egy férfinak nagyon lényeges dolog az, hogy érezze, amit csinál, az Nagyon Fontos Dolog.

És azt hiszem, tök mindegy, hogy mit csinálsz; ha azt érzed, hogy fontos, ha azt érzed, hogy hozzáteszel vele a világhoz, ha építesz vele, és ha azt érzed, hogy ezáltal te is több leszel, akkor érzed magad kurva jól a bőrödben. És akkor csinálsz valami olyat, amit érdemes csinálni.

És mondom, ne más mondja meg, hogy mi ez a valami. Mindenkinek úgysem lehet sohasem megfelelni. Ennél elbaszottabb dolgot nem kezdhetsz az életeddel, mint hogy elkezdesz megfelelni. Felesleges. Kudarcra vagy ítélve. De tudod mit, ne hidd el nekem, csináld. Majd meglátod hogy rábaszol.

Olyan sok dologra egyébként nincs is időd, ha rendesen csinálod a dolgaidat. Tényleg, nekem például az apróságokat leszámítva tényleg csak a család, edzés, munka szentháromságban forog az életem; és őszinte leszek hozzád meg magamhoz: a család része el van baszva. De legalábbis nem optimális. Na jó, kinek rizsázok itt, el van baszva. A munkámban sem érzem azt, hogy Nagyon Fontos Dolog lenne bármi is. Marad az edzés. De az edzés az legalább kurvára ott van. Igaz ugyan, hogy a kutyát sem érdekli rajtam kívül, de érzem, hogy valahol és valamikor majd a helyére kerül ez a dolog is.

Én tényleg hiszem ám, hogy ebben a nagy kavarodásban végül minden a megfelelő helyre kerül; az meg, hogy mennyit szenvedek közben, az most mindegy. Tudod, a rend fontosabb, mint a járulékos veszteségek.

Jó, ha tudod, hogy sosem fogom feladni. Inkább beledöglök. Úgyhogy hiába próbálsz megborítani azzal, hogy te megborulsz, nem fog menni. Csak nehezebbé teszed, de feladni nem fogom. Sosem lesz olyan, hogy csak te szenvedsz, én pedig nem. Mi mindig együtt fogjuk megszenvedni, ha valamelyikünknek baja van. Ezt kurvára vésd az eszedbe. Ahhoz túl szoros már a kötelék, hogy külön lehessen választani minket.

Küldöm, ki érti.

Más. Tegnap azon gondolkodtam, hogy kurva jó szuperhős lennék. Akkor végre lenne küldetésem, tudod. Lenne egy Nagyon Fontos Dolog, ami egyértelmű, és amiért ugyan küzdenem kell, de megvan hozzá a hatalmam, hogy megtegyem, amit kell. Ha pedig meghalok közben, hát bazmeg, hősként haltam meg. Ennél többre egy férfi nem vágyhat. Ez minden férfi titkos vágya, hogy hős legyen, valahol, valamikor.

Tudod mit, ne is legyek szuperhős. A szuperhősök titokban úgyis mind a normális, hétköznapi életről álmodnak, és a francba kívánják az egész professzionális hősködést. Legyek csak egészen hétköznapi hős, aki feltalálja magát egy adott helyzetben, és képes úgy viselkedni, ahogyan egy hősnek kell. Ja, és lehetőleg ne dögöljek bele, mert ahogyan egy barátom szokta mondani, halott hősökkel tele van a temető.

Azt hiszem, jó érzés lenne hősnek lenni. Jó érzés lenne tenni Valami Nagyon Fontosat. Adja az Isten, hogyha eljön a pillanat, képes legyek élni is vele. És adja az Isten, hogy sikerüljön, amire vágyom.

Te érted, miről beszélek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése