Tegnap betörtek hozzám, és mielőtt elborított volna a teljes kétségbeesés, előbb még gyorsan eszembe jutott az egyik kedvenc zen történetem.
Miközben egy remete éppen tüzifát gyűjtött az erdőben, egy tolvaj belopódzott a kunyhójába. Mivel nem talált semmit, éppen indult volna, amikor a remete hazatért. A tolvaj a váratlan esemény hatására mozdulni sem tudott, a remete viszont vidáman így szólt:
- Nahát, az mégsem lehet, hogy üres kézzel küldjelek el! Milyen vendéglátó volnék akkor? - azzal levette összes ruháját, és a tolvajnak adta, aki zavarodottam távozott.
Aznap este a remete a közeli tó partján üldögélt töprengve, még mindig ruhátlanul, a holdfényben.
- Szegény tolvaj - mosolyodott el, miközben a Holdra nézett - bárcsak neki adhattam volna ezt a gyönyörű teliholdat is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése