Hancock

Ha van szuperhősfilm, aminek igazán van értelme, az a Hancock.

Éppen most néztem meg újra, másodszor életemben. Annyi év után megdöbbentett, hogy mennyire más élmény most, mint akkor elsőre volt. 2008-ban láttam egyébként először, amikor kijött.

És mit mondjak? 2008-ban még szart sem tudtam az életről. A valódi erőről. A valódi szerelemről.

Persze mostanában...mostanában minden más, miatta. És nemcsak egy korábban látott film tud egészen más élményt adni. Hanem még egy kibaszott pohár víz is. Vagy a sós mogyoró. Most éppen sós mogyorót zabálok, amit még ő hagyott itt a szilveszteri buli után. Jó a cucc, kiscsaj.

Szóval van ebben a filmben valami, ami most nagyon beletalált az életembe. Bele a kellős közepébe.

Mert mi sem vagyunk könnyű helyzetben. Nem, szerelmem. Kibebaszottul kemény, nehéz, kegyetlen, embert próbáló helyzetben vagyunk. Éppen mint a két... a két lény ebben a filmben. Mi még csak most találkoztunk, még csak most ismertünk egymásra, de még csak ösztönszinten, még nem tudjuk valójában, hogy kik vagyunk. Még csak azt tudjuk, hogy ha egymáshoz érünk, az ég a földdel összeszakad, és pusztító, őrjöngő vihar támad körülöttünk.

Még nem tudjuk, honnan jöttünk, nem tudjuk, honnan ismerjük egymást, és nem tudjuk milyen jövő vár erre a világra, jó, vagy rossz, ha mi ketten együtt maradunk.

Talán nekünk is csak az a sorsunk, mint azoknak az... angyaloknak. Igen, nekem talán angyalok. Milyen különös, hogy a keresztnevem egy angyalról kaptam, nem igaz? Gavri'el, isten erős bajnoka.

Na és ő? A lány? Ő vajon ki?

Olyan jó lenne tudni, hogy vajon a mi történetünk milyen véget ér, ha véget ér egyáltalán valaha is. Mert az is lehet, hogy sohasem lesz vége, mint ahogyan kezdete sem volt sohasem.

Látod, lehet hogy csak bújócskázunk itt korokon és életeken át, mi ketten.

Játszunk.

Most megvagy, megtaláltalak. Legközelebb te számolsz, szerelmem, és én bújok el. De ne még. Várj egy kicsit. Csak néhány évet. Néhány évtizedet.

Aztán ígérem, elengedlek, hogy egymás keresésére indulhassunk megint.

Mert ha van olyan lét, aminek igazán van értelme, akkor ez az.