Nem, gecik, nem haltam meg. Éppen ellenkezőleg. Most szintet lépek, és ha az élet valóban egy RPG lenne dehát az is, nem?, akkor most pihennék egy kocsmában, sört innék, meg bort, meg igazából bármit, ami árt, körülöttem hurik ropnák a táncot, én marékszám szórnám közéjük az aranyat, miközben az erőm, meg a harctudásom, meg a tökösségem, meg a bölcsességem hirtelen mind megnőne, mert hát, bazmeg, most szintet léptem.
Magasabb szinten egyébként egyáltalán nem könnyebb az élet, haver. Az első pár dolog, amivel ilyenkor szembetalálkozol általában durván pofánbasz, de úgy, hogy padlót fogsz tőle egyből. Aztán rájössz lassan, mit tehetsz meg és mit nem, ezen a szinten is.
Már ha túléled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése