A már megintet azt úgy értem, hogy már megint itt a tél, öcsém.
Nem tudom minek, hiszen tavaly is volt már tél például, meg tavalyelőtt is. A lényeg, hogy tegnap végig esett a hó ugyan napközben, de rögtön el is olvadt, éjszaka viszont úgy döntött, hogy bekeményít a gecibe, így reggelre rendesen behavazódtam. Most is olvad persze, mert nincs annyira hideg, de akkor is szép mennyiség leesett az éjszaka (és esik azóta is váltakozó erősséggel). Szerencsére ma nem kell mennem sehova, holnap is csak vásárolni és a manócskáért, aztán hétvégén szerintem megint sehova, legalábbis kocsival. Sétálni is csak akkor, ha nem lesz nagy sár.
Azt nem tudom, fogunk-e tudni szánkózni, az majd kiderül a hétvégére. Jó lenne, ha nem csak ez a szottyos latyak lenne, hanem normális hó is, olyankor egészen el tudom viselni a telet. Egyébként marad a velnesz, meg a sok forró tea, meg a gépezés.
Egyébként kicsit taknyos is vagyok, hiszen ha már itt a hó, akkor megered az orrom is. Szerencsére semmi komoly, az orrfolyáson meg a tüsszögésen már túl is vagyok, most jön az a fázis, amikor így beköt az orromba a takony, mint a beton, de van orrcseppem, így leszarom. Aztán ha ezen a fázison is túl leszek, akkor jön az a rész, amikor próbálom így a koponyám leghátulsó részéről kitrombitálni az ott makacsul megtapadó sűrű takonycsápokat, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ezt a részt egyébként már szeretem, mindentől függetlenül, mert ez már a vége.
Na de mint mondtam, nem kell mennem sehova, a mai melómat gyakorlatilag le is toltam (meg nagyjából le is szarom most ilyen állapotban), úgyhogy kandalló bedurrant, tea megfőz, és nyugodt filmnézés indul.
Ennél szarabb sose legyen az élet, bazdmeg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése