2014. május 2., péntek

Edzésnapló 32.

Nekivágtam végre a normális kajálásnak baszki!

Ez egy nagyon nagy lépés volt a részemről, csak hogy tudd. Az utolsó nagy lépés a hosszú és egészséges élethez vezető úton. És éppen ideje volt már, csak az utolsó lökés hiányzott, hogy belevágjak. Köszönet illeti ezért az utolsó lökésért a mérleget, ami nemrég 102 kilót mutatott, a szaggató fejfájást, ami ugyan az időjárástól volt, de valamiért jelnek vettem, és nem utolsósorban köszönet illeti a csajomat, aki szerint éppen elég kurva nagy volt már a hasam. És aki látja a hájaim alatt rejtőző görög istent, és mindenben hajlandó támogatni abban, hogy ez a görög isten végre elő is bújjon. Még főzni is hajlandó nekem ilyen durva egészséges cuccokat.

Szóval végre elkezdtem tisztán enni. Még messze vagyok a tökéletes étrendtől, de ez egy olyan dolog, amit hosszú idő alatt kell kialakítani, belőni a kajákat meg az adagokat addig, amíg úgy nem fogok kinézni, és úgy nem fogom érezni magam, ahogyan akarom. (Majd megírom a részleteket is persze, később, ha már látok egyéb opciókat is a csirkemellen meg a brokkolin kívül.)

Lelkes vagyok, de már régen nem vagyok naiv idióta. Tudom, hogy nehéz lesz átállni, de elég elszántnak érzem magam, másrészt pedig szerencsém van abban, hogy szeretem is azokat a dolgokat, amiket ennem kell, ha nem akarok zsírdisznó lenni. Szerencsém van még abban is, hogy az izmosodással nincs gondom; ha a végén több izmot vesztek, mint szeretném, nem lesz akkora etvasz visszaszerezni, nem úgy, mint egy girnyó gecinek.

Most fix súlyokkal dolgozom, fix ismétlésekkel és szériákkal, amíg le nem adtam legalább öt kilót. Mert fontos, hogy ezt az erőszintemet megtartsam, ameddig csak lehet. Az izgalmas kérdés igazából éppen az, hogy a célként (első körben) kitűzött 90 kilós testsúly mellett is tudok-e ilyen erős maradni, mint most.

Az mostantól számítva mínusz 12 kiló vazze, csak mondom. Éppen itt volt már az ideje.

Tudom, hogy nem lehet mindent egyszerre. Ki kellett találnom, hogy mit is akarok az edzésemmel elérni, és hogyan is akarok kinézni hozzá. Minden életmód legfontosabb feltétele, hogy az ember kurva erősen lássa maga előtt, hogy mit akar elérni. Lássa maga előtt azt az önmagát, aki lenni akar. És egyetlen pillanatra se veszítse szem elől. Ez a kép persze finomodhat, de elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy motiváljon.

Tudod, az a legjobb, hogy még kurva fiatal vagyok, és bármit elérhetek. Bármit megálmodhatok, és bármit valóra is válthatok. Egyszer kell csak rendberaknom magam, és aztán ezt megtartani, és mindenem megvan ahhoz, hogy ez sikerüljön. És ez nagyon jó érzés.

Nem akarom siettetni a dolgot. Adok egy évet magamnak arra, hogy úgy nézzek ki, ahogyan megálmodtam. Legyen mondjuk jövő június, rendben, vadonjáró? Jövő júniusban lefotózod magad, és felrakod a képed erre a blogra, hogy soha ne felejtsd el, mire vagy képes, és mit tudsz elérni, ha nagyon akarod.

Edzés és kajálás. De nem csak ennyi; mindig sokkal többről van szó, még ha látszatra úgy is tűnik, hogy csupán ennyi az egész.

Itt is sokkal többről van szó. A valódi önmagamról.

Az a játék célja, semmi más.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése