Jó dolgok jönnek

Na, végre kialudtam magam. Még csak első körben, de ez egy jó kezdet. Most a tökömet vakarászva bámulok ki a napsütötte, deres tájra (hó híján a dér is megteszi, egye fene, legalább fehér), miközben a gyerekem a GTA: Vice City nevű, szigorúan csak tizennyolc éven felülieknek való játékot gyűri, minden aggodalmam ellenére is.

Én meg nem fogom lekattintani róla, mert egy köcsög vagyok. Igazi gémer-nek a gyereke is gémer, és aki aggódik amiatt, hogy egy gémer esetleg nem mozog eleget, az nézzen rám (jó, tudom, neked dagadt vagyok, de ne a hasamat nézd); aki aggódik amiatt, hogy egy gémer az antiszociális, annak üzenem, hogy a gyerekemmel együtt olyan népszerűek vagyunk, mint a szar; továbbá, aki aggódik amiatt, hogy egy gémer az majd nem boldogul az életben, annak üzenem, hogy kurva jól elvagyok egyedül egy egész házban, tökéletesen el tudom látni magam és a kis vadonjárót is, többet keresek, mint azok, akik mást nem tudnak azon kívül, mint kibaszottul komolyan venni magukat, meg a tyúkszaros kis üres életüket; és végül de nem utolsósorban aki aggódik amiatt, hogy egy gémernek nem lesz reális kapcsolata a valósággal, annak üzenem, hogy: milyen valósággal bazmeg? Elég filozófiát tanultam ahhot, hogy porrá zúzzam a szánalmas elképzeléseidet arról, hogy mi a valóság, mi az élet, és minek érdemes létezni ezen a szargolyón; inkább meg se próbálj győzködni arról, hogy neked van igazad, mert úgysincs. És örülj neki, ha békén hagylak az én elképzeléseimmel, és legyél kurva hálás azért, amiért nem rombolom földig az elbaszott kis világképedet. Köcsög.

Na, ez jólesett. De igazából nem erről akartam írni, hanem arról, hogy a nagy megborult, betegeskedő szenvedéseim közepette elkezdtem reklamálni az öregnek, hogy kicsit segítsen már jobban érezni magam ezen a világon, ha már ő teremtette nekem. Kicsit sincs lelkifurdalásom amúgy emiatt; egyrészt ismerjük egymást jól, másrészt tudom, hogy azt akarja, hogy boldog legyek, de nyilván más dolgok is lekötik az idejét néha, ezért jeleztem neki, hogy ugyan kacsintson már le rám, mert igen nagy szükségét látnám némi vigasztalásnak.

Erre tegnap éjjel a következőt súgta nekem: jó dolgok jönnek.

Semmi több, semmi magyarázat, csak ez az egyetlen mondat. Ha ezt egy másik ember mondta volna nekem, pofán röhögöm. De ha tudnád, milyen végtelen nyugalom szállt meg attól, hogy ezt személyesen tőle hallottam. Tudja azért az öreg, hogyan kell bánni velem, na.

Úgyhogy most itt vagyok, nyugiban, és tudom, hogy jó dolgok jönnek. Fogalmam sincs mik lesznek azok, de nem is érdekel. A lényeg, hogy ezt ő mondta nekem, és ennyi elég is ahhoz, hogy ne legyenek kétségeim. Na jó, elképzeléseim azért vannak, de már megszoktam, hogy az öreg minden elképzelésemet übereli, ezért nem élem magam bele semmibe.

De kezdetnek mondjuk elfogyhatna már a takony az orromból, meg a slájm a torkomból.

Igen, az kurva jó kezdet volna.