Képzeld, nemrég rákattantam a fogpiszkálókra. Rájöttem ugyanis, hogy kurva jól lehet velük fogat piszkálni. Ne mondj semmit.
Egészen eddig abban a hitben éltem, hogy a fogmosás az tuti hasznos, de a kurva életnek se pucolja ki a fogamba ragadt cubákokat. Sem a fogselyem. (Öcsém, ezt a fogselyem dolgot sosem fogom megérteni. Szart sem ér, komolyan.)
De ha egy darab kihegyezett fadarabot döfködök a számba, az egyből segít!
Eddig a rágót használtam még nagy hatékonysággal erre a célra, de az sem volt az igazi, ráadásul drága mulatság. Pénzem meg ugye...
Úgyhogy most azt a doboz fogpiszkálót tolom a pofámba, amit még Orfűről hoztam magammal, lehet vagy húsz-harminc éves a cucc. Annak van aztán az igazi fílingje. Mintha magát a történelmet döfködném a fogaim közé baszki. Ez egy életérzés, komolyan.
És lehet hogy azt mondják, hogy suttyó vagy, amiért egy darab fát szipákolsz és szürcsölsz, meg lóg ki a szádból, de öcsém, ki nem szarja le?
Ez a menő, én mondom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése