És én hiába vágyom arra, hogy a sűrűn szakadó hóban eddzek, ha egyszer még mindig ilyen elbaszottul őszi idő van. Komolyan, ez az idő teljesen leszívja minden energiámat. Emlékszem jól a tavalyi téli edzéseimre a hóban, kurva jó volt. Tele voltam energiával, imádtam deadliftezni a hóban, most meg...
Csak kornyadozok ebben a szürke homályban bazeg. Persze mindenki örömködik, hogy milyen jó, hogy enyhe a tél, mer a rezsi, meg a kisfaszom, de nekem ez így kurvára nem stimmel, és ez az edzésemen is látszik. A munkámról nem is beszélve.
Azt akarom csak ezzel mondani, hogyha úgy igazán tél lenne, azt hiszem lelkesebb lennék.
Persze ne hidd azt, hogy nem edzek rendesen, adok neki durván, ahogyan eddig, csak kicsit több energiámba kerül nekikezdeni reggelente, de a világ minden kincséért sem hagynék ki egyetlen edzést sem. Olyan nincs. Nem opció, katona.
Kísérleteztem pár dologgal mostanában, íme a tanulságok:
1, mivel akarok bunyózni menni a magam örömére (meg a kis vadonjáróéra), ezért csináltam egy három napos edzéstervet, hogy a madarék* két napon csak a bunyó legyen. Bírtam is két hétig, de két bajom volt vele: egyrészt a három nap nekem túl kevés arra az öt gyakorlatra, amit csinálok (mindegyiket heti kétszer ugye), a négy nap pihenő pedig túl sok, még a bunyóval együtt is. Arról nem is beszélve, hogy én megőrülök attól, ha reggel fölkelek és nem mehetek ki edzeni. És még észrevettem azt is, hogy a teljesen edzés nélküli pihenőnap nemhogy nem használ, de kifejezetten árt a teljesítményemnek. Úgyhogy a három napos edzésterv ment a kukába.
2, pár hétig csináltam evezést is a szokásos öt gyakorlatom mellé, heti kétszer, hogy hátha érzek valamit. Hát nem érzek. És nem azért, mert nem dolgozom elég nagy súllyal - szerintem egyszerűen arról van szó, hogy a deadlift meg a gyűrűn húzódzkodás elég a hátizmaimnak. Egyébként még az isteni Pavel szerint is elég hátra ez a két gyakorlat, ő pedig eléggé érti a szakmát. Csak tudod, miről van itt szó: az ember, minden ember, néha még én is, fél a minimalizmustól. Képtelen elhinni, hogy a megfelelően végzett kevés edzés hozhat nagy eredményeket. Sőt, az hozza a legnagyobb eredményeket. Ennek a félelemnek az oka egyébként az a hihetetlen kamutenger, amit még Schwarziék kezdtek el terjeszteni a nagy fitnesz-láz idején az USA-ban. Ugye az ő céljuk a jó megélhetés volt, meg a mítoszgyártás, meg a testépítés népszerűsítése
2014 a kockahas éve lesz, mert miért ne. Az én kockahasamé. Ezért legelőször abba is hagytam a hasazást, mert nem attól lesz kockahasam, ha ugyan lesz valaha. Ellenben oda kell figyelnem az evésre, ami mostanában sikerült is, és ha belelendülök ebbe a HIIT-dologba, akkor tutira rendben leszek különösebb aszkéta-étrend nélkül is. Amúgyis muszáj ráfeküdnöm egy kicsit jobban az állóképességemre, mert az erőm rendben van, meg azt könnyű is fejleszteni, vagy legalábbis könnyebb, mint az állóképességet.
Szóval az edzéstervem erre az évre sem változik, mert a tuti még mindig tuti. Miután a három napos edzéstervem nem jött be, úgy döntöttem, hogy minden hétköznap reggel edzeni fogok, vagyis a gyakorlatokat szétdobom ötfelé, méghozzá úgy, hogy csak reggel súlyzózzak, így a délutánom a HIIT-é, meg a bunyóé, ha éppen van aznap bunyó. Ez lesz a legjobb asszem, mert mostanában utálok este még gyúrni is, annyira fáradt vagyok. Így reggel letudom a nehezét, délután/este meg lehet sétálni, meg kocogni, meg verekedni, meg ilyenek.
Ja, és felfedeztem, hogy Kratos arca kicsiben ott van a fekverudamon. Ne mondj semmit. Azóta keményebben tolom, mint valaha, mert neki aztán sohasem lennék képes csalódást okozni.
Még a végén kiloccsantaná az agyamat a seggemen keresztül.
* copyright: kiscsajom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése