2013. május 16., csütörtök

Edzésnapló 16.

Rövid szünet után kibaszott fagyosszentek végre visszatért a nyár, és ahogyan az időjárás-előrejelzést nézegettem, marad is. Hehe, ez az én időm, ilyenkor vagyok a toppon gecc. Állandóan csak edzenék, de komolyan.

Kardiónak meg ilyenkor ott a fűnyírás, a fűkaszálás, meg a szex a réten. A kinti gyúrásnál pedig akkor sincs jobb dolog öcsém. (Annál már tényleg csak a szex jobb.)

Valamelyik nap eszembe jutottak a téli edzések, mikor kora reggel botorkáltam ki a hóba, és káromkodva próbáltam az odafagyott tárcsákat kiszabadítani a hó alól - hát most kurvára más világ van, és sajnos a jót könnyű megszokni.

Tovább tolom az erőedzést és a fehérjét meg a kreatint, viszont úgy döntöttem, hogy mégiscsak adok a bicepszemnek heti egy gyakorlatot külön, és meglátjuk hogyan reagál rá. Ma próbáltam ki először, és eléggé bedurrantam tőle, ami jó jel. A tricepszem ugye kap külön a szűken nyomással, és kicsit az az érzésem, hogy emiatt jobban fejlődik mint a bicepszem.

Igen, tudom mire gondolsz, hiú vagyok amiért nem érem be a puszta erővel, és ezen kívül még nagy, arányosan vaskos karokat is akarok.

Igen, ez a helyzet. Probléma?

Tudom én, hogy erőedzés meg minden, de azért az sem teljesen mindegy, hogy mekkorára kerekedik a csávók és a csajok szeme amikor belépek valahová, már ha érted mire gondolok.

A csajom imádja, hogy nagy vagyok, én meg azt imádom, hogy ő imád. És ez kurvára fontos. Az edzés része annak, aki én vagyok. Ha valaki nem tudná elfogadni az edzésemet mint az ex-feleségem az nem tud elfogadni engem sem.

A heti négy napról újra visszaállok a heti öt napra, a kényszeres, precíz énemnek jobban esik ha tudom, hogy minden hétköznap reggel edzhetek, pszichésen könnyebb nekem így. Meg így könnyebb szétdobálni a gyakorlatokat úgy, hogy egyik nap se legyen túl nehéz (ez az erőedzés egyik alapelve), viszont minden nap teljes erőbedobásal dolgozhassak (ez meg a másik alapelv), és legyen ideje az izmaimnak pihenni és erősödni (igen, eltaláltad, ez a harmadik alapelv). Persze még mindig alapgyakorlatok, alapgyakorlatok mindhalálig.

Testépítésben egyébként jobb a heti három, maximum négy edzés, de az erőemelés logikája egészen más, és ezt néha még nekem is szoknom kell. Az erőemelők nem ritkán letolnak heti ÖT fekvenyomóedzést például, de olyan ravasz módon játszanak a sorozatokkal, a használt súllyal és az ismétlésszámmal, hogy nem halnak meg tőle, hanem kurva erősek lesznek. Ez a kemény nem a beton.

Szóval nekem most hétfőn reggel fekvenyomás és deadlift, aztán has levezetésnek, délután meg ugrókötél és zsákolás. Csütörtökön ugyanez. Kedden és pénteken húzódzkodás gyűrűn és guggolás, a végén has. Szerdán pedig hesszelős napot tartok: szűken nyomás, bicepsz, és mellre vétel és nyomás kettlebellel. A végén has, este ugrókötél és zsákpüfölés. Az az érzésem, hogy a heti két szűken nyomás kicsit megviseli az erőmet fekvenyomásban, ezért kipróbálom a heti egyet, akárcsak a vállazásból. A bicepszre meg kíváncsi vagyok, ennyi. Ugye vérbeli erőemelő nem bicepszezik, viszont nem is mindenki olyan szerencsés, hogy önmagában a három nagy erőemelő gyakorlattól baszott nagyra nő a bicepsze.

Ami a kockahas projektet illeti, arról annyit, hogy éppen most iszom a harmadik második sörömet ma (jóvanna, sok meló volt a kertben és ebben a kurva melegben sör nélkül nem lehet dolgozni), úgyhogy kösz, alakul a dolog. A csajom persze mondja, hogy miatta aztán hagyjam a francba, meg fehérneműmodellnek úgysem kellenék sehová, de én úgy vagyok vele, hogy meglátjuk, a kajálás szigorításával meddig tudok eljutni a kockahassal. Lehet, hogy semeddig. Aszkéta nem vagyok, a kihívásokat viszont szeretem.

Most például kihívás, hogy ne nyissak ki még három egy sört, és ne zsibbadjak be valami jó kis gyakós filmre a gép előtt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése