– Rettenetesen szükségem van segítségre, máskülönben megbolondulok - panaszkodott egy férfi a Mesternek. - Egyetlen szobában élünk mindannyian: a feleségem, a gyermekeim, meg az apósom és anyósom. Az idegeink kikészültek, már egymással üvöltözünk. A szobánk maga a pokol.
– Megígéred, hogy megteszed, akármit is mondok neked? – kérdezte a Mester.
– Esküszöm, bármit megteszek.
– Jól van. Hány állatotok van?
– Egy tehenünk, egy kecskénk és hat tyúkunk.
– Tartsd bent azokat is a szobában, ahol laktok. Aztán egy hét múlva gyere vissza.
A tanítvány megrémült. De mivel megígérte a Mesternek, hogy engedelmeskedik,
bevitte az állatokat is. Egy hét múlva nyomorultan és siránkozva tért vissza.
– Idegroncs vagyok. A kosz! A bűz! A zaj! Az őrültség végső határán vagyunk mindannyian!
– Menj haza – mondta a Mester –, és tedd ki az állatokat.
Az ember egész úton rohant hazafelé. Másnap örömtől csillogó szemmel jött vissza.
– Mily gyönyörű az élet! Az állatok kint vannak. A szobánk maga a mennyország,
olyan csendes, tiszta és tágas!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése