Beteg vagyok, és most éppen egyetlen olyan mozzanat sincs az életemben, ami segítene a gyógyulásban. De legalább amíg beteg vagyok, tervezgethetem az edzésemet, hehe. Ha már rendesen pihenni nem tudok.
Ördögi kör egyébként ez a kurva betegség - mert az edzés
Nem baj, túl leszek lassan minden szarságon. Talán éppen annak a jele ez a betegségem (is), hogy ideje már rendet rakni. És erre kevés jobb dolog van, mint edzésnaplót írni.
Szóval legutóbb, mikor a kis vadonjáróval bukfencezést meg hasonló akrobatikázásokat kellett gyakorolnom, feltűnt, hogy kurvára berozsdásodtam, meg elszoktam ettől a fajta mozgástól. Emelgetem itt a baszott nagy súlyokat, közben meg elszédülök egy előre gurulástól. Tényleg kell valami mást is mozognom a súlyzózáson kívül, mert nem akarok ilyen tohonya nagy melák lenni, akinek alig hajlanak az ízületei. A ruganyosság az egy olyan dolog, amit nem akarok elveszíteni, meg a mozgékonyságomat se, és ez legalább annyit ér nekem, mint a baszott nagy erő. Már majdnem bármit hajlandó vagyok csinálni, csak edzés legyen. Már az aikidot sem zárom ki, pedig... csak adjon valaki egy kis időt meg energiát hozzá.
Észrevettem magamon, hogy időnként hajlamos vagyok irányultságot váltani ebben az edzés dologban; néha egyszerűen baszott nagy akarok lenni, kerül amibe kerül, néha meg inkább lennék szálkásabb és energikusabb. A Nerd Fitnessen leírt archetípusok közül, ha őszinte vagyok magamhoz, én leginkább a Ranger lennék (nahát, milyen meglepetés), aki ötvözi a súlyzós erőedzést az állóképesség-építéssel. És ahogyan múltkor is leírtam, testalkatban sem a hájas erőemelők tetszenek; ha nem muszáj, nem akarnék úgy kinézni, akkor már inkább valamelyik spártai a 300-ból...
...még ha ezért kibaszottul sokat kéne is diétáznom, meg
A lényeg, hogy a helyes edzéshez be kell lőnöm, hogy mit akarok
Mert a kajálás, meg a zsírégetés a kulcs
Mindig megoldom a kurva életbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése