Az élet körforgása

Na, most olyan igazi őszi idő van. Eldöntöttem, hogy nem szenvedek és nem gyötröm magam azzal, hogy fázom, úgyhogy kurvára begyújtottam. (Remélem azért még lesznek napsütéses napok, legalább addig, amíg a kertrendezést befejezem. Arra elég nekem mondjuk két nap, úgyhogy majd reménykedem. Legrosszabb esetben megcsinálom szakadó esőben, hangosan káromkodva, mi az nekem.)

Szóval most éppen lobog a tűz a kandallóban, ajtó-ablak tárva, kint szemerkél az eső, én meg így éppen jól vagyok.

Nagyon fárasztó az ősz, így hirtelen a sok napsütés után, és ezt minden évben megérzem. A tavaszi fáradtságot nem szoktam érezni, de az őszit - azt baszottul. Sebaj. Az esőben edzéstől viszont mindig megugrik a teljesítményem, mert olyan pipa leszek attól, hogy már megint szakad ez a kurva eső és csúszik a rohadt rúd, hogy dühömben erősebb leszek. Szóval érted. Télen dettó.

Maga a nyár vége nem izgat különösebben, azt hiszem az ember így 34 évesen már eléggé bízik abban, hogy jövőre is lesz nyár, és ugyanolyan jó lesz, ha nem jobb, mint a legutóbbi. Meg egyáltalán, minden okom megvan rá, hogy kurvára optimista legyek a jövőmet illetően. Igen, eljutottam odáig, hogy minden nap jó nap. Kivéve akkor, ha nem, de akkor meg még jobb. Úgyhogy tőlem jöhet ősz, tél, leszarom, nekem már jó, öcsém. Nekem már mindig jó.

Elliott Hulse rakott föl nemrégen egy kurva jó videót erről a pörgés/pihenés, körforgás dologról. Azért maradt annyira meg bennem, mert látom benne a párhuzamot a saját életemmel. Be is rakom ide, de azért kommentelni is fogom, naná:

Mivel úgyis lusta vagy megnézni, mert nincs tíz kurva perced értelmes dolgokra, meg gondolkodni angolul fárasztó, ezért inkább elmesélem. Szóval van ez a csóka, aki teljesen jól érzi magát edzés közben, nyomatja neki ezerrel, meg fejlődik is rendesen, csak újabban állandóan rohadtul fáradt, és naponta többször le tudna dőlni aludni egyet. Na, kedvenc kigyúrt néger állatom neki ad tanácsot ebben a videóban.

Elliott szeret néha odabaszni a társadalomnak, meg annak az életmódnak, amivel feleslegesen gyötörjük magunkat. És ezekben a dolgokban egyet is értek vele. Annyira az lett az ideál, hogy legyünk olyanok, mint a kibaszott gépek, hogyha valaki csak semmittenni akar, vagy aludni, meg heverni és nézni ki a fejéből, azt egyrészt szégyellni kell, másrészt magyarázkodni kell miatta, mert hát mit képzel magáról az, aki nem csinál semmit?

A gép valóban nem pihen sohasem, de figyelj öcsém: mi nem vagyunk gépek. Még a közelében sem járunk egy gép racionalizmusának, haszonelvűségének és céltudatosságának. Vagy egyáltalán, egy gép értelmének. Merthogy egy gép sohasem létezhet értelmetlenül, de (hála Istennek!), egy ember igen.

Van olyan, hogy az ember állandóan csak aludni akar. Tudod miért? Mert fejlődni csakis akkor lehet, ha rápihensz a dolgokra. Izmot pihenés közben építesz; minél többet akarsz izmosodni, annál több időt kell pihenésre (is) fordítanod. A lelked tudatod sem működik másképpen, ha előre akarsz lépni az életedben, arra is rá kell pihenned. Különben csak küszködsz, csak erőlködsz, de nem leszel képes továbblépni. Gondolj csak bele ebbe.

Egy gép nem tudja értelmezni a pihenést, a gépnek csak a menj, csináld, pörögj bazdmeg létezik; a gép tönkre is megy hamar. De neked azért nem kéne. Te nem vagy pótolható, cserélhető alkatrészekből összerakott sorozatgyártmány. Te egyetlen vagy, kivételes és megismételhetetlen, ne baszd el magad.

Végeredményben az ember sem működik másképpen, mint a természet. Mi is ciklikusak, körökben forgók vagyunk. Minden körünk más és más, persze, de nem tehetjük meg, hogy kihagyunk belőle, mert akkor nem fogunk működni. Elliott azt mondja, ha leállnánk azzal a sok szarral, amivel pörgetjük magunkat a hétköznapokban, hogy bírjuk az iramot, a legtöbbünk négy napot aludna egyfolytában. De ezt sosem tesszük meg, mert nem tehetjük meg. Mert akkor lemaradunk. Késünk az ütemtervvel, és már sohasem leszünk képesek behozni a lemaradást, mert szoros az iram, éles a verseny. Aki egyszer is kimarad, annak vége.

És akkor csodálkozunk, ha nem megy. Miért nem fejlődöm? Miért vagyok fáradt? Azért, bazdmeg, mert éppen arra nem hagysz magadnak időt, ami nélkül sohasem leszel képes többé, jobbá válni annál, mint ami most vagy.

De tudod mit, én igazából leszarom. Azt csinálsz magaddal amit csak akarsz.