Évforduló

Tök véletlenül megnéztem, és basszameg, éppen egy éve kezdtem blogolni.

Nem tűnt fel, tényleg nem. Elröpült ez az egy év gyorsan, és öregem, micsoda egy év volt. És még nincs is vége, már ha érted, mire gondolok.

Biztos nem véletlen, hogy éppen egy éve kezdtem el blogolni; akkor kezdtek el történni azok a dolgok, amik végül kibillentették az életemet a holtpontról, a zsákutcából, amiben addig éltem, és akkoriban döntöttem el azt is, hogy történjen bármi, én valóra fogom váltani az álmaimat.

Mindet.

Most is ezen dolgozom, és jól haladok, hidd el. Most már nem is tudnék másképpen élni, és néha beleborzongok abba, hogy milyen sokáig tudtam.

A blogolásról meg annyit, hogy eddig is elmondtam ezeket a dolgokat, amiket most leírok, eddig is elmondtam, séta közben, edzés közben, vezetés közben, csak úgy bele a vakvilágba, de akárhányszor ismételtem is el, nem tudtam megszabadulni tőle. Velem maradt, és tovább baszkodott belülről. Aztán amikor elkezdtem ezt a blogot, akkor jöttem rá, hogy amit leírok, az onnantól fogva rendben lesz. Rendben lesz, és rendben is marad.

Az elején, emlékszem, sokáig azt gondoltam, hogy csak a lúzerek blogolnak. Az ismerősök, barátok blogjait olvasva feltűnt, hogy mindenkinek szar. Mindenki panaszkodik, baszarog, szenved, küszködik, egy helyben toporog. Aztán rájöttem, hogy ez nem azért van, mert akik blogolnak, azok balfaszok - hanem azért, mert az emberek balfaszok, úgy általában. De a blogolástól önmagában még senki sem lesz egy szerencsétlen nyomoronc. Én például boldog vagyok, és mindenem megvan az életben, amire csak vágyom. Így, egyszerűen. Amim nincs meg, azt meg tudom, hogy úgyis megszerzem.

Úgyhogy fasza dolog ez, megtartom.

Az elején úgy gondoltam, hogy majd mindennap fogok írni, de hamar kiderült, hogy a faszomat, azt. Akkor legalább minden másnap. Ez sem jött be. Most annyit fogadtam meg magamnak, hogy legalább minden harmadik napon írok, és ez már működik. Úgyhogy ennél maradok.

Megfelelni továbbra sem fogok senkinek, azt írok amit érzek és gondolok, és leszarom kinek mi a véleménye róla. Csak így van ennek értelme.

Meg az életnek is, baszod.