Amikor fordul egyet a sorskerék...

...kurvára jobban teszed, ha eltakarodsz az útból.

Észrevetted már, hogy milyen nehéz azt megúszni, hogy a nagyobb váltásoknál ne basszon pofán az élet, csak a miheztartás végett? Tudod, mindig éreztem, hogy vannak törvényszerűségek ezekben a dolgokban, és egy ideje már figyelem is. Az éberség amúgy is nagyon fontos, és amikor úgy érzed, hogy Itt Most Valami Történni Fog, akkor meg aztán főleg jobban teszed, ha odafigyelsz.

Az éberség a legjobb dolog, amit tehetsz magaddal. Ha nem vagy éber, ha belefeledkezel a dolgokba, az két szempontból nagyon szar. Egyrészt idővel elveszíted önmagad, és beleolvadsz a világba, rossz értelemben, aztán te is elszürkülsz és idővel teljesen megszűnsz létezni; csak egy fogaskerék leszel a gépben, de még csak erről sem fogsz tudni.

A másik dolog, amikor a boldogságba feledkezel bele, mert éppen egy kellemesen langyos pocsolyában ücsörögsz, és az olyan jó, és minden rendben van és semmi gáz - na ilyenkor szokott megtörténni az, hogy akkorát kapsz az élettől, hogy belerázkódsz tetőtől-talpig.

A isten sors valamiért utálja, ha valaki ellangyosodik, de meg nem mondom neked, hogy miért. Talán mert embernek lenni egyet jelent a tudatossággal, a jelen levéssel, és ha valaki ezt nem fogadja el, az szívni fog. Szívni addig, amíg fel nem rázza magát és el nem kezd élni végre, vagy meg nem adja magát az ördögnek és fel nem adja végleg, hogy már az életében lassan, fokozatosan meghaljon.

A sorskerék fordulását észrevenni egyébként fantasztikus dolog, semmihez sem hasonlítható. Nemrégen én is megéreztem, hogy most már aztán kurvára történni fog valami, és történt is; és tudtam azt is, hogy nagyon, nagyon észnél kell lennem, különben lemaradok valami fontos dologról, de ilyenkor aggódni, úgy vettem észre, kurvára felesleges.

Mintha egy gátszakadásnál azon aggódnál, hogy jut-e elég víz a völgyben minden virágra.

Naná, bazmeg, az árvíz tövestül kiszaggat mindent, te barom, de víz, víz az aztán lesz kurva sok.

Remélem érted.

Vannak dolgok, amik ha egyszer elindultak, már nem lehet őket megállítani. Lassítani vagy gyorsítani lehet, de ha a sorskerék fordul, már régen nem arról szól a dolog, hogy megtörténik-e, vagy sem, hanem hogy te hol leszel, amikor megtörténik.

Az utóbbi években, így utólag visszagondolva, kurva sok sorskerékfordulást megéltem már - és egyre könnyebb őket felidézni. Aztán ahogy megyek vissza az időben, úgy látom azokat a pontokat, ahol egy-egy elágazáshoz érve így, vagy úgy döntve próbáltam meglovagolni a történéseket - mert illúzióid ne legyenek, a sorskereket nem te forgatod meg, te csak ott vagy, amikor fordul. Ez az egész több is, kevesebb is nálad, öcsém.

Emlékszem például, amikor pár éve a pucér kis vadonjáróval sétálgattam a vadonban, nyár közepén, és azon töprengtem eléggé kétségbeesetten, hogy vajon mit fog hozni számomra a jövő. Felnéztem az égre, és nagyon akartam egy választ. Nagyon szerettem volna, ha valaki megmondja, hogy hol leszek akár egy év múlva is, de nem mondott senki semmit, az élet pedig ment tovább. Végül aztán minden rendben lett, de ezt akkor nem tudhattam előre.

Sosem tudjuk előre, erről szól a játék.

És azért azt könnyű belátni, hogy miért nem tudhatjuk előre. Az mindent megölne. Megölné az izgalmat, a kalandot, az örömet, a bánatot, a boldogságot, mindazt, amitől emberek vagyunk, és amitől jó élni. Félni meg teljesen felesleges. Igazából ugyanis semmi rossz dolog nem történhet veled, ameddig éber vagy. Szívni fogsz így is, úgy is, de kell az is, hogy néha ne legyél boldog, mert őszintén, ki a faszom akar folyton bágyadtan vigyorogni? Az egyik legtutibb recept önmagunk elvesztésére az a felhőtlen boldogság. Az a rosszfajta. Kell a francnak.

Úgyhogy ne aggódj, és ne félj, mert semmi okod rá. Kapd össze magad, és maradj éber. Most éppen zúgva, csikorogva lassan megmozdult a sors kereke, hogy forduljon egyet. Neked semmi más dolgod nincs, mint az eszednél maradni, a többi megtörténik magától, akármit gondolj is.

És nem, ne akarj a kerék útjába állni. Ismertem olyanokat, akik megpróbálták. A sors kereke nem játék; véres masszává lapítja azokat, akik az útjába állnak. Vannak erők, amelyekkel nem érdemes baszakodni. Akár a nyári vihar. Élvezd, ahogyan tombol, és érezd az erejét és a féktelen szabadságot, amikor ott zúg körülötted, de ne ugrándozz egy vasvillával, amikor csapkodnak a villámok. Nem okos dolog.

És mi nagyon okosak vagyunk, nem igaz?