31. zen történet

Ez most nem egy, de kettő zen történet lesz. Azért raktam egy bejegyzésbe őket, mert mind a kettő pontosan ugyanarról szól.

Egy ember felesége nagyon beteg lett. Halálos ágyán ezt mondta a férjének:

- Ó, én annyira szeretlek! Nem akarlak elhagyni téged, és nem akarom, hogy elhagyj. Ígérd meg, hogy nem fogsz más asszonyt szeretni, ha egyszer meghalok, vagy életed végéig kísérteni foglak!

A feleség halála után a férj sok hónapig nem ismerkedett meg senkivel, de aztán találkozott egy nővel, akibe beleszeretett. Azon a napon, amikor elhatározták, hogy házasságot kötnek, megjelent előző feleségének szelleme. Átkozta a férjét, hogy nem tartotta meg ígéretét, és azután minden nap visszatért, hogy zaklassa. A szellem mindenre emlékezett, amit jegyesével beszélt volt férje azon a napon, szóról szóra elismételte beszélgetéseiket. Ez nagyon felzaklatta a férjet, mivel egy percet sem tudott aludni.

Kétségbeesésében felkeresett egy zen mestert, aki a falu mellett élt.

- Ez aztán tényleg egy nagyon okos szellem! - mondta a mester a rémült férfi történetére.

- Igen, az - válaszolta a férfi. - Minden részletére emlékszik annak, amit mondok vagy csinálok. Egyszerűen mindent lát és mindent tud!

A mester elmosolyodott, és azt mondta:

- Neked inkább csodálni kéne őt, de elmondom hát, hogy mit tégy, amikor legközelebb látod.

Azon az éjszakán a szellem visszatért. Az ember úgy tett, ahogy a mester mondta.
- Te egy nagyon bölcs szellem vagy! - mondta neki az ember, - Tudod, hogy semmit sem rejthetek el előled. Ha meg tudsz felelni egy kérdésemre, fel fogom bontani a jegyességem és egyedül maradok egész hátralévő életemben.
- Tedd fel a kérdést! - válaszolta a szellem.
Az ember kivett egy marék babot egy földön heverő zsákból, és ezt mondta:
- Mondd meg nekem pontosan hány babszem van a kezemben?
A szellem abban a pillanatban eltűnt, és soha többé nem tért vissza.

Volt egyszer egy szerzetes, aki valahányszor meditálni próbált, mindig megzavarta egy óriási pók. A pók leereszkedett elé, miközben ült, és fenyegetően bámulta kicsiny szemeivel. A félelmetes teremtmény minden nap visszatért, és egyre hatalmasabb lett.

A tanítvány mesteréhez ment, és megkérte őt, hogy segítsen neki.

- Amikor meditálni próbálok, mindig megjelenik egy óriási pók, és bármit teszek, nem tudok megszabadulni tőle - mondta a szerzetes. - Arra gondoltam, hogy egy kést rejtek a ruhámba, és amikor legközelebb megjelenik, megölöm.

- Én tudok egy jobb megoldást - mondta neki a mester. - Amikor legközelebb leülsz meditálni, fogj egy ecsetet, és amikor megjelenik a pók, rajzolj egy kört, egyenesen a hasa közepére. Aztán majd meglátjuk, miféle szörnyeteg ez valójában.

A szerzetes megfogadta mestere tanácsát, és amikor meglátta a pókot, azonnal rárajzolta a kört a pók hasára. A pók azonnal eltűnt, ő pedig nyugodtan folytathatta a meditációt. 

Amikor befejezte a gyakorlást, visszatért mesteréhez, és örvendezve elmondta neki, mi történt. A mestere bólintott, és megkérte, hogy vegye le az ingét. A tanítvány nem értette, de megtette, amit mestere kért. Kibújt az ingéből, és egyszerre észrevette, hogy a hasán ott a fekete tintával rajzolt kör.