2018. július 3., kedd

Kalandok a vadonban 85.

A június máris eltelt, és bezúzott a július; eddig nagyon szuper ez a nyár. Jó sokat süt a nap, néha ugyan esik, de énnekem úgy tűnik, főleg jó idő van.

Lent újból lenyírtam a füvet, fönt még bírja egy darabig nyírás nélkül, most igazából lefűkaszálni szeretném mindenképpen a héten a rézsűket. Idén először. Most valahogy nem annyira nőnek a rézsűk oldalán a gazok, és ez jó. Nyilván ez is időjárásfüggő, mert a fű is másképpen nő most, mint mondjuk tavaly nőtt. De bírom kezelni, és ez a lényeg. A kert meg egyre szebb.

A tűzifát lassan ideje lenne megrendelnem, hogy biztosan meglegyen időben, és nyugodtan be is tudjam pakolni a fészerbe, amíg még nyár van. Tavaly sajnos későn jutottam csak hozzá, bár nem volt semmi gond a fűtéssel, igaz a tél is enyhe volt. Remélem a mostani is az lesz.

Hogy mi más újság van? A vadonban nem sok. Jó lenne többet sétálni, többet bringázni, többet csak úgy lenni a napon, és járni az erdőt-mezőt, de hát a mostani melóm mellett ez esélytelen. Az is igaz, hogy a csajommal, a manócskával és a csajom barátaival rengeteget túrázunk mostanában, és fantasztikusabbnál fantasztikusabb helyeket fedezünk fel - most vasárnap például egyenesen Durotarban jártunk - , de én ebben olyan telhetetlen vagyok. Főleg most, hogy így kinyílt az életem ezekkel a fesztiválokkal, meg hétvégi bulikkal. Jövő héten például Powerwolf koncertre megyek, öcsém!

Ja és talán végre összeszedem magam a közeljövőben, és elkezdem megkeresni azt a munkát, ami teljesen és tényleg nekem való, de egyelőre fogalmam sincs, hogyan lássak hozzá - azt hiszem, ebben a sorsra kell bíznom magam, és engednem, hogy oda sodorjon, ahol lennem kell. Nem könnyű dolog.

Az biztos, hogy a zenélést újrakezdem, gitár helyett mellett dobbal, didgeridooval és ukulelével. Mellette meditálok sokat, és talán ez a kettő dolog elég lesz ahhoz, hogy kibillentsenek ebből az élethelyzetből, amiben most vagyok, és tovább repítsenek fölfelé. Ami az Evernessen elkezdődött, azt szeretném folytatni; most kell megtennem, amíg még fiatal vagyok.

Ezt a munkát, amit most csinálok, meg vigye el az ördög a pokol legmélyére, nekem aztán nem fog hiányozni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése