Az egyik fórumon olvastam. Valaki arról panaszkodott, hogy milyen nehéz a Tinderen slayer*-nek lenni, ami igazságtalanság szerinte, hiszen bezzeg a való életben... erre valaki leugatta, hogy ezzel hiába áltatja magát, mert mostanra - igen, mostanra - már a való élet is éppen olyan lett, mint a Tinder.
Először persze magamban tiltakoztam, hülyeségnek gondoltam a koncepciót, de aztán minél jobban belegondoltam, annál inkább azt éreztem, hogy ebben bizony lehet valami. Nem volt ez mindig így, ez egészen biztos, de már egy ideje így van.
És hogy miért van így? Hát, először is azért, mert itt is a külső számít elsősorban. És mielőtt még tiltakoznál, hogy d-de a belső értékek, hadd hívjam fel a figyelmedet arra, hogy a belső értékeid - vagy azoknak a hiánya - bizony kurvára meglátszik a külsődön is. Minden esetben. Ha nem is feltétlenül a ruháidon, de az alakodon, a tartásodon már igen, na meg a tekinteteden, azon, ahogyan beszélsz, ahogyan viselkedsz, és ahogyan az emberekkel bánsz - ez mind a külső. Nem a smink, a drága cuccok, meg feltétlenül a stílus - ami lehet vagy saját, vagy fölvett - hanem a valódi személyiséged, ami igenis meglátszik rajtad a való életben éppen úgy, mint egy fényképen. Az, hogy ez a kép mozgó, vagy álló, alig számít valamit.
A külső számít elsősorban, ez az első szabály. Tegyél a külsődért.
Aztán a férfi-nő dinamika: ez is kurvára ugyanaz. Férfiként: lépj először, nyiss magabiztosan, intelligensen, humorral, legyen nálad elég pénz, nőként pedig... hát, neki kurvára nem kell semmit sem nyújtania, vagy bizonyítania, csak annyi a dolga, hogy válogat a sorban állók között. Ismered az idevágó képletet: minden nőt minden adott pillanatban legalább három csávó meg akar dugni. Lehet ronda, lehet dagadt, lehet ostoba, lehet egy seggfej; akkor is. A Tinderen ez a szám a háromnak jóval a többszöröse, de ez csak matek, a lényegen nem változtat.
A lényeg pedig a második szabály: az, hogy a nő az, aki kell, és a pasi az, akinek kell.
Ha megvolt a nyitás, kurva gyorsan el kell jutni a randi lebeszélésig, na meg a szexig - na nem feltétlenül a gyakorlatban, hanem a beszélgetésben. A Tinderen alapszabály, hogy kábé a harmadik üzenetváltás már a konkrét randiról kell, hogy szóljon, ha ennél többet írogatsz másról, a csaj el fog tűnni, vagy ami még rosszabb, haverként fog veled tovább csevegni. Friendzone, ez az angol kifejezés, és azt jelenti, hogy egy nő bepakolta a csávót a "nem férfi" kategóriába. Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha végig megtartod a férfiszerepet, és amint megérzed, hogy a csaj nem pálya, lépsz. Te lépsz, és nem a csajjal lépteted le magad. Ez megint csak ugyanaz online, és ugyanaz az életben.
Ha lebeszéltétek a randit, akkor olaj. Kurvára nem kell jópofizni és beszélgetni, arra valók a haverok meg a barátok. Nem csetelgetsz, nem telefonálgatsz, nem nyomulsz a csajra, nem lihegsz utána, mert van a nők döntő többségének egy lényeges lelki vonása: amint észreveszik, hogy hatalmuk van fölötted bármi módon is, amint észreveszik, hogy befolyásolni tudnak, azonnal megszűnsz férfi lenni a szemükben, és ki fognak használni, át fognak kúrni, mint szart a palánkon. Ne legyél olyan, mint a szar a palánkon.
A legnehezebb dolog - és ezt saját tapasztalatból mondom - észrevenni azt, ha egy csaj nem pálya, és férfimód távozni a szituációból. Az ember hajlamos még húzni a dolgot, agyalni, latolgatni, taktikázni, játszmázni, esetleg könyörögni is, de az aztán a végső koporsószög. Sosem könyörgünk egy nőnek. Sosem kérünk tőle semmit. Sosem próbáljuk meg meggyőzni. Sosem próbáljuk meg rábeszélni bármire.
A nő csak akkor működik jól, ha a saját akaratából csinálja, amit csinál. Vagyis ha azt hiszi, hogy a saját akaratából csinálja, amit csinál.
Mert manipulálni persze lehet, sőt, kötelező, a nők is nagy manipulátorok, de ezt is férfiként kell csinálni. Ha kell, legyél úriember, ha kell, kapd elő a faszod és vágd pofán vele. Szintén saját, friss példa - annyira friss, hogy mai: kurvára nem fogod mindig eltalálni, hogy az adott helyzetben melyik a jobb módszer, de tapasztalatot, azt mondják, sosem lehet eleget gyűjteni.
Ha pedig ott vagy a randin, nos - innentől fogva a Tinder is dettó ugyanaz, nem? Hiszen ott is az a cél, hogy randizzál. Látod? Részemről a dolog ezzel bizonyítva van. A különbségek technikaiak, és egyáltalán nem lényegesek.
Azt pedig, hogy a randin hogyan viselkedj, és a továbbiakban mi a helyes módszer a csajozásra férfiként, azt én most le nem írom, mert erről regényt lehetne - és kéne - írni; én viszont csak azt akartam végigvezetni, hogy miért érzem azt, hogy a való élet és a Tinder kurvára megegyeznek.
Q.E.D., motherfuckers.
*Slayer: olyan férfi, aki sorra kúrja a jobbnál-jobb nőket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése