A nemes nyolcrétű ösvény

Eddig még nem találkoztam olyan vallási módszerrel, amelyik a buddhizmusnál hatékonyabban segítené a mindennapi életvezetést, és válna az ember javára a hétköznapi életben - mindig is az volt az egyik legnagyobb bajom a kereszténységgel, hogy teljesen elhanyagolja a testkultúrát, ami nálam eleve kizárja, hogy túlságosan komolyan vegyem, mint vallást. Szerintem az a tanítás, ami csak a lélekkel foglalkozik, önmagának hazudik. Mert a gyenge test még önmagát sem képes uralni, nemhogy a lelket. Mens sana in corpore sano, írta Iuvenalis görög szellemben, és én gyerekkorom óta ezt tartom az egyik legalapvetőbb tanításnak ebben az életben.

Ugyanezt a problémát látom a zsidó vallásban és az iszlámban is; persze tele vannak rituálékkal, meg ájtatoskodással, meg idejétmúlt, értelmetlen és elavult szokásokkal, amiket a hívek kőkeményen tartanak, hiszen éppen ettől jó hívek - minél értelmetlenebb baromság, annál erősebb a hit, ugye -, de bazdmeg, azt egyik vallás sem tanítja, hogy a rendszeres testedzés Istennek tetsző cselekedet volna.

A buddhizmus ezzel szemben - mivel a  hinduizmusból ered, ahol a testgyakorlásnak igencsak gazdag kultúrája van - a kezdetektől fogva nagyon fontosnak tartja a test művelését is. Igen, vannak módszerek, amiket a Buddha kipróbált, és végül elvetette, például az aszkézis egyes formái, de a jóga, a harci művészetek, és általában a testgyakorlás mindig is közel álltak a buddhizmushoz, és aztán később a kínai és japán buddhizmusban szorosan össze is kapcsolódtak vele. Ezért is van az, hogyha valaki azt hallja, buddhista szerzetes, rögtön egy ilyen zúzógépet képzel el:

Holott a valóságban a buddhista szerzetesek döntő többsége nem is harcművész.

A buddhizmusban egyébként a nemes nyolcrétű ösvény tartalmazza a mindennapi életvitel ajánlásait - igen, ezek nem parancsolatok, és egy gyakorló buddhista inkább igyekszik, semmint a pokoltól rettegve kepeszt azért, hogy ezeket betartsa, arról nem is beszélve, hogy a nemes nyolcrétű ösvény valóban egy út, vagyis egy folyamat, amelynek a végén az ember célba ér; megérti a buddhista tanításokat, és megvilágosodik.

Nagyon más a nemes nyolcrétű ösvény pszichológiája, mint a keresztény Tízparancsolaté, de ebbe most nem akarok belemenni, csak fel akarom sorolni, hogy mi tartozik a nemes nyolcrétű ösvény nyolc (milyen meglepő) összetevőjébe. A nyolc pontot kommentelem is, de ez nem hivatalos buddhista tanítás, hanem az én tanításom; ha jobban érdekel a téma, guglizd meg, bazdmeg.

1, Helyes szemlélet - annak a megértése, hogy mitől szar az élet, és ha megértetted...

2, Helyes szándék - ...döntsd el magadban, hogy tenni fogsz azért, hogy kevésbé legyen szar neked és mindenki másnak. Erre az eszközök:

3, Helyes beszéd - ne hazudj, ne pletykálkodj, ne káromkodj a kurva anyádat, és ne fosd a szót feleslegesen. Érted, na.

4, Helyes cselekvés - ne basztass másokat, és magadat se basztasd. Ne lopj és ne kúrd meg a macskádat. Tarts mértéket.

5, Helyes életmód - gyúrjál, bazdmeg. Ne drogozzál, ne cigizz, ne piálj, told a kokszot, és aludd ki magad rendesen a jó életbe már.

6, Helyes erőfeszítés - ha már tudod, mit akarsz (lásd kettes pont), tegyél is érte, magadért és másokért.

7, Helyes éberség - figyelj oda, bazdmeg. Mindenre. Fontos lehet.

8, Helyes elmélyedés - meditálj, bazdmeg, vagy ha nem megy, legalább ülj kussban, hogy a jó isten áldjon meg.

Na ennyi volt a mai tanításom, most menjetek békével a picsába. Lehetőleg gyúrni.