Félre ne érts, nem úgy értettem. Nem lelkizés; szó szerint. Valahogyan most jött el az az időszak, amikor Murphy törvénye teljes erővel bezúzott az életembe. Gyakorlatilag minden elromlott mostanában, ami elromolhat egyáltalán: a zuhanyfejemet ki kellett pucolni, mert a vízkő meg a homok eléggé leharcolta, a hűtőm ilyen élőhalott állapotban van, mert hűt, de szerintem rövidesen végleg kiadja már a lelkét, a bojler az valami tragédia, újra kell majd szerelni az egészet, a szivattyúm néha sztrájkot tart, a számítógépet is szervízbe kell vinni, mert abban meg a DVD-meghajtó adta meg magát, soroljam tovább? Ennyiből is érted szerintem.
Ami bazdmeg mindig megbízhatóan működik, az a kandallóm, meg a súlyzóim. Meg a mikróm, bár abból már a másodikat fogyasztom ebben a házban, az összes többi cucc még a régi, úgyhogy igazából szavam sem lehet. Sőt, egy csomó minden még egyszer sem baszódott el, de tuti el fog, mert ami elromolhat, az el is romlik. És ha több dolog van a lakásban, ami elromolhat, akkor a dolgok egyszerre fognak elromlani. És ha az a több dolog egyszerre romlik el, akkor azt olyankor fogják tenni, ami számomra a lehető legkellemetlenebb, például karácsonykor. Este.
Ez így megy. De a durva az, hogy én ezen nem vagyok kiakadva, inkább viccesnek tartom. Biztosan nem tartanám viccesnek, ha a keservesen, kemény munkával felépített tökéletes otthonomban élném a tökéletes életemet, ahol mindennek pontosan és szépen kell történnie, és egy hiba nem lehet. Ha az örökkévalóan tökéletes életre készülnék, akkor idegesítene ez a sok baki, ez a sok hiba, ez a sok malőr, ez a sok... tökéletlenség.
De én egy kibaszott nyaralóban élek. Ahol még a villanykapcsolók is fordítva vannak bekötve. Ahol még az óra is fordítva jár. Ja, és nemsokára itt a nyár. Lehet nyaralni. Fogok is bazdmeg, ne izgulj. Nyaralok itt még pár évet, ezen a világon, aztán továbbállok innen úgyis, és kurvára le fogom szarni, ha szivárog a csap, vagy bedöglött a kocsi, vagy beázik a tető. Ez egy nyaraló, hé, ez az élet, ebben nyaralni kell, nem pedig azon pörögni, hogy hogyan lehetne a lehető legtökéletesebb itt. Persze, majd kicseréltetem a nappaliban az üveget is, ja. De előbb heverek még kicsit a tavaszi napsütésben, mert
Ami meg igazán fontos, az úgysem tud elbaszódni, ennyi a nagy titok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése