Lumbersexual

Avagy a favágószexuális férfi. Nem röhög, olvas. A személyes kedvencem a következő mondat volt a favágószexuális férfi ismertetőjegyei közül: "Általában véve olyan kisugárzás, mintha favágásból jönne, vagy épp oda indulna."

Most idekívánkozna egy Wolverine kép, mert az a ravasz Rozsomák mégiscsak tudott valamit.

Na jó, nesztek:

Nem tudom egyébként, hogy hangosan sírjak, hangosan röhögjek, vagy csak megvonjam a vállam és hasogassam tovább a fát kint, a sufniban. Mert én eddig is azt tettem. És lám, a divat utólért. Itt, a kibaszott semmi közepén.

Nem sok választásod van, ha a vadonban élsz, és egy kigyúrt, szakállas, vadonjáró szerzetes vagy, aki fával fűt, kútból meri a vizet ha épp szar a szivattyú és minden reggel komor képpel nézi a háza elől az eget, hogy aznap vajon milyen idő lesz ebben az istenhátamögötti kis völgyben. És persze átkozódik, ha nem süt ki a nap, amikor megébred.

Aztán egyszercsak azt veszed észre, hogy az emberek elkezdenek úgy öltözködni és viselkedni, mint te, mert most éppen ez lett a divat. Hát eszem-faszom megáll. És persze nem lesznek olyanok, csak úgy néznek ki. Ez a kemény.

Mi a faszomért akarna bárki is úgy kinézni, mint én? Vagy mint egy kanadai favágó?

Sosem fogom megérteni a divatot, meg sem próbálom. Szarok bele. Most majd egy kicsit mainstream leszek, csak egy darabig, aztán meg nem, és megint csak egy koszos surmó leszek a vadonban.

De jó is lesz bazdmeg.