Hazaérkezés

Hazajöttem arra a kibaszott negyvennégy fokból, hogy itthon kurva hideg van.

Mondjuk gyorsan megnéztem az előrejelzést és nem van/lesz azért annyira hideg - még az is lehet, hogy lesz itt még strandolás is - de mint minden a világon, ez is viszonylagos. Törökország után itt és most hideg van, és a holnap reggeli edzéshez tuti pulóvert fogok húzni, de egyébként egyáltalán nem esik rosszul a hűvös a nagy sivatagi meleg után.

Tudom, tudom, most le kéne írnom hogy miket csináltam, meg hogyan éreztem magam, meg milyen üzenettel a szívemben tértem haza, de ti, akik nagyon jól ismertek, tudjátok, hogy:

1, kibaszottul jól éreztem magam, mert én mindig mindenhol kibaszottul jól tudom érezni magam.

2, azt csináltam, amit meleg tengerparton csinálni kell: sokat úsztam, sokat gyalogoltam, kurva sokat pihentem, zabáltam ettem, olvastam, és dagonyáztam a húgymeleg tengerben. Mégis mi a faszomat csináltam volna, most komolyan?

3, az üzenet, amellyel hazatértem, nagyjából így hangzana: nyaralni csakis tengerparton érdemes öcsém. Minden más csak halvány utánérzése annak, ha az ember tengerparton nyaral. Ha meg nincs pénzed vagy lehetőséged rá, akkor sajnálom, de rábasztál. Kimaradsz az egyik legjobb dologból a világon.

Szóval jövőre megint, a pontos helyet még addig megálmodom. A Karib-tenger mondjuk nem lenne rossz.

Ugye?