2016. június 9., csütörtök

Ami benne van a pakliban

Mostanaban nagyon bejon nekem az eletben az, amit leginkabb a "benne-van-a-pakliban" hozzaallasnak neveznek.

Lenyegeben arrol van szo, hogy vegiggondolod az eleted, sot nem csak vegiggondolod, hanem eszben tartod, es megprobalsz a lehetosegekhez merten mindenben kepben lenni, vagyis ebernek lenni, hogy ha meg kell baszodnod, hat ne baszodj meg nagyon.

Mert persze meg fogsz baszodni mindenkeppen, vagy ahogyan egy nagy ember mondta egyszer: ha meg kell baszodni, akkor meg kell baszodni! Ezt tudomasul kell venni, ez az elethez tartozik.

A cel szamomra az lenne, es ez eddig bejott, hogy barmi tortenjek is, en azt mondhassam: erre szamitottam, ez benne volt a pakliban. Es ezt az elvet alkalmazom mind a munkamra, mind az edzesemre, mind az eletemre altalaban.

Az egesz azzal kezdodik, hogy szamba veszed az eletedet. Osszeszeded, hogy mi merre hany meter, erted. Aztan szepen nekiallsz, es vegiggondolod, hogy ha arra kerulne a sor, mit hogyan tudnal megszivni. Mondok egy peldat: vedd az otthonodat. Gondold vegig mekkora, hany szoba, mennyi butor, satobbi. Aztan gondold vegig, mennyi idobe es energiaba kerul a fenntartasa. Gondolatban menj vegig a lakasodon, es nezd meg, mi tortenik akkor, ha valami tonkremegy. Viz, villany, egy butor, a szamitogep, a teve, satobbi. Mit csinalsz akkor? Gondold vegig. Van eleg penzed, hogy ne okozzon gondot? Igen? Akkor nincs problema, lepj tovabb. Nincs eleg penzed? Akkor a faszert van egyaltalan ott az a szar, hogy allandoan aggodni kelljen miatta?

Nalam peldaul kut van. A vizmennyiseggel sosincs gond, de benne van a pakliban, hogy a szivattyu, vagy a nyomaskapcsolo barmikor megdoglik, es akkor keszen kell allnom a helyzetre. Na, en keszen allok. Vagy peldaul beszarik a bojlerem, ez is megtortenhet barmikor.

Persze kulonbseget kell tudnod tenni a lehetosegek es a paranoia kozott, vagyis ebernek kell lenni, es felkeszultnek, de nem kell allandoan mindentol rettegni. A problemakat inkabb vedd kihivasnak, amiket le kell gyozni, semmint rossz dolognak, amit vegig kell szenvedni. A betoressel peldaul nem szamolok napi szinten (persze erre is keszen kell allni, mert benne van a pakliban), de azzal, hogy mondjuk elmegy az aram, mar igen. Es mivel nalam minden arammal megy, ha nincs aram - peldaul - vizem sincs.

Na, de ennyi volt a lakas. Most vedd sorra a hobbijaidat, a munkadat, es persze az embereket, akikkel egyutt elsz. Veluk is tortenhetnek dolgok. Benne van a pakliban. Es neked keszen kell allnod arra, ha ez igy tortenik. Nem arrol beszelek, hogy minden percben rettegve lesd a telefont a gyereked halalhiret varva, de mondjuk barmikor elofordulhat, hogy nem tud iskolaba vagy ovodaba menni valamiert, es neked ugy kell megoldanod a napodat, hogy o veled van. Legyen erre is terved.

Lehet, hogy elsore soknak tunik igy vegigmenni az eleteden, de ha masra nem, ket dologra mindenkeppen jo lesz: egyreszt talan rajossz, hogy mik a felesleges dolgok az eletedben, amikbe felesleges energiat, vagy penzt raknod. Masreszt rajossz arra, hogy az elet csak akkor megy jol, ha rakeszulsz. Lehet spontan modon a manak elni, mert carpe diem (ez az egyik legnagyobb baromsag egyebkent, amit barkinek is tanacsolhatsz) de ez legfeljebb addig megy igy, amig vannak masok, akikre tamaszkodhatsz; anyuci-apuci, esetleg egy barat, akihez fordulhatsz, ha mar eltelt az a bizonyos nap, amit megragadtal, de neked semmi otleted sincs arra, hogy akkor most hogyan is tovabb.

Az arany kozeput, mint mindenben, itt is ervenyes: valahol a BASZOK BELE MINDENBE! es az ALLANDO TELJES KONTROLL! kozott kene megtalalni. Van aki az egyik, van aki a masik fele huz, ebben mindenkinek fejlodnie kell valamerre. Aki allandoan menne, annak meg kell tanulnia megallni, aki allandoan csak alldogal, annak meg kell tanulnia elindulni.

En azert tartom olyan sokra az egyszeru eletet, mert abban egesz egyszeruen kevesebb szarsag tortenhet, es tobb energiad marad a valoban fontos dolgokra az allando kapkodas, rohanas, szervezes es tuzoltas helyett. Nekem sem mindig jon ossze persze, de erre torekszem, es nekem ez a legfontosabb. Biztosan tipusa valogatja, de en meg olyan embert nem lattam, akit a stressz tett volna boldogga.

De vegeredmenyben mindeki azt csinal, amit akar, nem? Vagy ahogyan a Hodge tesok mondjak: do whatever the FUCK you wanna do!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése