Az egyik ilyen önsegítő könyv szerint, amit olvastam, egy ember életébe legfeljebb egyszerre öt dolog fér be, amivel rendesen foglalkozni tud.
Időről-időre elolvasom ezt a könyvet, és időről-időre összeszedem azt az öt dolgot, csak hogy tudjam, még mindig kézben tartom az életemet. Engem ez nyugtat meg, mást meg a kóla, ez van.
Tudomásul kell venned, hogy az energiád véges. A lehetőségeid is végesek. Az időd és a pénzed is véges. Meg az életed is. Ahhoz viszont, hogy boldog legyél, hogy jól érezd magad a bőrödben, nem kell csoda; elég annyi, hogy olyan dolgokkal foglalkozz és annyit, amennyi neked elég.
Muszáj néha nyugodtan leülni és végignézni az életedet, hogy lásd, minden a helyén van benne, és csak azzal foglalkozol amivel akarsz, és csakis annyi energiát szánsz rá amennyit akarsz és nem többet. Ha valamire kevesebb energia megy, mint szeretnéd, azzal foglalkozni kell. Ha valamire több energia megy el, mint szeretnéd, azzal is foglalkozni kell.
És ez a kulcs: hogy foglalkozz vele. Mert egy felnőtt ember arra és úgy szán időt, amire és ahogyan akar; nincs más tényező számára. Nem szabad, hogy legyen. Ha egy felnőtt ember azért csinál valamit, mert nem akarja ugyan, de kell, akkor ott gáz van, és azzal foglalkozni kell. Ugyanígy van akkor, ha valaki nagyon szeretne valamit, de egyszerűen nem megy. Nincs olyan, hogy nem megy, a kurva életbe; ott valami másról van szó.
Szerintem a boldog, teljes élet definíciója kurva egyszerű: ha az életedben olyan emberek vesznek körül akiket szeretsz, ha olyan dolgokkal foglalkozol, amikkel szeretsz, és ha bármikor megteheted, amit szeretsz és ami előrevisz az életed minden percében, akkor alapvetően boldog ember vagy, és semmilyen átmeneti rossz körülmény sem fogja tudni elvenni tőled a boldogságod.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig fülig érő szájjal fogsz mászkálni mint egy idióta - bár állítólag boldogok a lelki szegények - hanem azt, hogy ha az életed alapvetően rendben van, te is alapvetően rendben leszel, és ennél többet szerintem nem is lehet kívánni.
Szóval öt dolog. Nem több, mert akkor túlságosan elforgácsolódik az energiád, és ha nem haladsz, hanem csak baszarogsz valamivel, az annál idegesítőbb lesz, és annál kevésbé fog örömet adni. Boldogságot az ad, ami előre visz, amiben haladást és fejlődést érzel napról-napra. Ezért inkább kevesebb dologba érdemes energiát fektetni mint többe; egyszerűen azért, mert Pareto-elv és kész.
Na de nem is kevesebb, mint öt, mert akkor meg túl kevés lesz az életedben a kihívás és a történés, a feladat és a változatosság, és beszürkülsz a hétköznapi mókuskerékbe. A munka-alvás-munka kombó például lehet, hogy kurvára hatékony, de nem emberi élet. Ennél mindenki többet érdemel.
Találd meg az egyensúlyt ebben is.
Az én öt dolgom jelenleg a következők: család (a csajomhoz mászkálás, meg a gyerekem intézése), edzés (a gondosan felépített edzéstervem követése), munka (mert kell a lóvé, és inkább hagyok ki egy munkanapot, mint egy edzést), írás-olvasás (ez a blog, na meg a könyvek, amik ott sorakoznak a polcomon), és a házam (mert egy kertes családi házzal éppen elég meló van).
Nemrég szedtem ezt így össze, és megnyugtatott. Megnyugtatott, mert azt érzem, hogy semmi sem maradt ki, amit akarok, és most nagyjából mindenre tudok annyi időt szánni, ami oké. Ennél persze az ember mindig többre vágyik, én is - tudnám sorolni hogy mennyi mindent csinálnék még - de nem esik nehezemre tudomásul venni, hogy vannak dolgok, amik egy életbe egy időpontban nem férnek bele. Elégedett vagyok az életemmel így. Elég változatos, és ha vannak is körülmények, amiken még igazítani akarok, azok apróságok. Alapvetően minden rendben van.
Hát veled?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése