A játék egyértelműen egy time sink, mérhetetlen mennyiségű tartalom van benne, és hiába éreztem már magam otthon a Legion kiegészítőben, máris itt az újabb kiegészítő, a Battle for Azeroth.
Az benne az izgalmas, hogy most először én is az élbolyban lehetek, vagyis azon játékosok között, akik elsőként nézhetik meg és élhetik át a történet folytatását. Hát vannak meglepetések, és iszonyatosan kíváncsi vagyok arra, mi fog kisülni ebből az egészből. Izgalmas, na. Én meg ezekben mindig nagyon hálás közönség vagyok, tudom élvezni, bármerre kanyarodjon is a történet.
Ugyan én még a Legion-t sem fejeztem be, de azért már van egy karakterem, aki a max szinten van, így már léphet is tovább a folytatásba. A többiek még ennél is hátrébb vannak, ezért aztán remélem, hogy a következő kiegészítőig lesz már végre elég időm, hogy mindenki felzárkózzon.
Persze a helyzet az, hogy kurvára nem lehet ezt a játékot több karakterrel játszani párhuzamosan. Azt is ajánlják a profik, hogy legyen egy darab main karaktered, és maximum egy darab alt-od, a többivel legfeljebb kísérletezz, mert úgysem lesz időd ennyit játszani. Nekem ehhez képest három karakterem van, a negyedik folyton próbálgatás alatt, de egyelőre a mesterhármashoz senki sem tudott hosszabb távon csatlakozni - már csak azért sem, mert ennyi karaktert én sem tudnék vinni, még akkor sem bazdmeg, ha egész nap csak itthon ülnék és játszanék.
Három alá viszont képtelen vagyok csökkenteni a karijaim számát, mert ehhez a három karakterhez nagyon ragaszkodom. Az egyikük Robaj, a tauren druida, aki 110-es szintű, és ő az, aki lassan végez a Legion-nel, és mehet tovább a következő kiegbe. Illetve már el is kezdte, a Darkshore-történetszállal. Ez a kari ugyan boost-olva lett, mégis ő az, aki a leginkább én vagyok ebben a képzeletbeli világban.
A második karim Brutális, az ork harcos, aki ráadásul engineer, ami szerintem a legszórakoztatóbb, és a legkirályabb profession, ami csak van a játékban - ha csak egy karim lenne, az tuti miner/engineer lenne (na jó, az alkímiát is szeretem). Ezen kívül Bruti az a karakterem, aki a legrégebb óta megvan, már csak azért is nagyon a szívemhez nőtt.
A harmadik (de nem kevésbé szeretett) karakterem a dagadt panda szerzetes, Vasgyúró. Természetesen ő a legkevésbé komoly a karaktereim közül, ráadásul a profession-jei is csak buliból vannak (tailoring/enchanting), de nagyon szórakoztató vele játszani.
Hordás vagyok, és ez nem is hiszem, hogy változni fog. Az Alliance nem tetszik, sem a fajok, sem a mentalitás, sem a történelem. A Hordával sokkal jobban tudok azonosulni. Ugyan a fajok közül csak a fent említett hármat szeretem (tauren, ork, pandaren) de ez is éppen elég. A többiek: a goblinok sunyi kis genyák, a blood elfek dekadens faszok, a forsakenek büdös, sétáló hullák, a trollok pedig hát... Azeroth niggerei.
A kasztok már bonyolultabb kérdés, mert abból 12 van, ráadásul mindegyikben 3 specializáció (sőt, a druidának 4 is van), ezért látszik, hogy iszonyatosan sok mindenből lehet válogatni, és ez eléggé nehéz feladat annak, aki nem kifejezetten egy dologra van rágerjedve. Na egyszer majd írok a kasztokról egy összefoglalót, meg azt is megírom, hogy én melyikeket szeretem, és miért, illetve hogy melyikeket nem szeretem.
A Profession-ök dettó, csak ez most már túl sok lenne egy bejegyzésbe, de majd erről is fogok még írni.
Addig is igyekszem tartani a frontot, és vinni ezt a három karaktert, és közben ezzel párhuzamosan néha letesztelni egy-egy újabbat. Most éppen a rugó van kipróbálás alatt, mert szeretem én azt a kasztot, csak már előre érzem, hogy a három karim mellett úgysem lesz időm vele játszani.
Na, akkor folyt köv! For the Horde!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése