Tegnap vegre leesett az elso ho. Legalabbis az elso, amit lattam eddig ezen a telen. Kineztem ma reggel, es meg mindig ott volt, ugyhogy remenykedek.
Jo lenne, ha karacsonyig vegig megmaradna - legalabb a latszat kedveert, mert masra aztan nem jo. Tolem egyebkent eshetne ket meternyi is, iden mar nem kell mennem sehova, legfeljebb az irodaba, papirt meg irodaszereket lopni.
Ja, a kerteszetig meg jussak el, mert karacsonyfat kell vennem - iden csakis normannt, mert az nem hullik - meg egy izzosort, mert tavaly elvesztettem az egyiket, es nekem a kurva karacsonyfa ragyogjon, mint egy sugarfertozott ent a Gyuruk Urabol, bazdmeg.
A kis vadonjaro sulijanak is lassan vege, en szabin leszek mar az ev vegeig; na meg a vegen egeszen kiraly lesz ez a karacsony. Meg akkor is, ha a szabadsag az en munkamban inkabb csak affele jelkepes dolog, semmint valodi semmitteves.
A jovom is alakul, jonnek a lehetosegek sorban, ami nem is baj, mert a februar veszesen kozeledik, es ugyan elvezem, hogy vegre nem egy elore gondosan megtervezett uton haladok elore, azert valami jovokep kell. Legalabbis illik, hogy legyen. Bar baszok en bele, hogy mi illik, hova tettem le a soromet?
Az uj kocsit akarom meg elintezni minel elobb, meg televarratni magam meno tetkokkal, aztan johet aminek jonnie kell.
Jol hangzik, mi?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése