Manocska a rozmar

Ugy tunik, a kis vadonjaro birkozo napjai veget ertek; hogy oszinte legyek, annyira azert nem banom. Regota nyavogott mar, hogy nem szereti csinalni, es nem is az edzes reszevel volt baja; o magat a bunyot nem szerette annyira. Es en teljesen megertem. Ennyi idosen engem sem erdekelt. Csak olyan huszonevesen szerettem meg a kuzdosportokat, es igazabol mindig is csak a jatekos kuzdes volt az, ami erdekelt, maga a fizikai es lelki probatetel, nem pedig a verekedes.

Szoval nem banom, ha nem birkozik tovabb, viszont azt sem banom, hogy majdnem ket evet birkozott. Sokat tanult azert ott, ami most mar mindig vele marad. Aztan meg ki tudja, lehet hogy egyszer majd meg megjon a kedve a kuzdosportokhoz, es akkor legalabb elmondhatja, hogy a legjobb alapjai maris megvannak.

Nem egy eroszakos, erzeketlen suttyogyerek a mano, es legyunk oszintek, egy birkozonak olyannak kell lennie, ha sikeres akar lenni. Ot mindig zavarta, hogy masnak fajdalmat okoz - meg akkor is, ha ez inkabb lelki fajdalom volt, mert a birkozas egy nagyon biztonsagos sport - es mindig zavarta az is, hogy neki agressziven neki kene tamadnia valakinek, akivel pedig semmi baja. Viszont voltunk egy csomo versenyen, nyertunk egy csomo ermet, volt egy csomo jo elmenyunk - es ez mar mindig megmarad.

Szoval a kuzdosportokhoz igazi kocsognek kell lenni, es en nem banom, hogy az en fiam nem az. Eleg, ha en az vagyok.

A birkozas tehat egyelore kuka, viszont a manocska elkezdett uszni jarni, aminek szinten nagyon orulok. Egyreszt mert abbol baja nem lehet, ha kurva jol megtanul uszni, masreszt mert velem egyutt o is imadja a vizet, harmadreszt mert vannak mar uszobajnokok a csaladban, es barmeddig jusson is, a pedigreje maris megvan hozza.

Ez olyan uszas/vizilabda jellegu edzes, a multkor en is voltam, hogy megnezzem a manocskat - ma is megyek mindenkeppen - es egyelore nekem nagyon tetszik. Es nagyon buszke vagyok a kis vadonjarora, mert nagyon ugyes. Es ugy birja a hideg vizet mint egy igazi rozmar, komolyan, engem kirazott a hideg mikor most kedden bezuzott a medencebe pedig nem volt mar tul meleg. Nem tudom, meddig fogja meg elvezni, meddig csinalja szivesen, de akarmeddig is, nekem jo. A lenyeg, hogy mindig eddzen valamit, es szokja meg, hogy a kemeny testedzes a mindennapok resze. En is azon leszek, hogy ebben jo peldat mutassak neki. Ha maskor nem, majd ha csajozni kezd, akkor fontos lesz neki, hogy jol nezzen ki, de szerencsere addigra mar elkezdhet sulyzozni velem, hehe.

Az lesz aztan csak az igazi. Addig es amellett meg azt edz, amihez csak kedve van, es persze amit lehet. Ebbol a szempontbol mondjuk nagyon szeretem ezt a kisvarost, ahol elunk, mert itt aztan tenyleg minden van.

Igen, azt hiszem jo lehet itt gyereknek lenni minden szempontbol... de errol majd megkerdezem egyszer a kis vadonjarot, ha mar felnott. Nem is kell arra mar olyan sokaig varni, nem igaz?