Én a két projektet együtt nyomom öcsém.
Nem mindig könnyű, mert néha magam sem tudom, hogy mikor dolgozom, és mikor vagyok éppen tényleg szabadságon. Mert nem kéne azért lebaszni senkit sem a cégtől, hogy éppen akkor hív, amikor a Balatonparton hesszelek, ha egyszer hivatalosan dolgozom.
De most már végre én is merek pofátlan lenni. Illetve nem, ez nem igaz, még mindig nem merek igazán pofátlan lenni, de rajta vagyok az ügyön. Az ember fejlődik.
A kis vadonjárónak meg nyári szünet; vagyis mindig szabadságon kéne lennem, és ez az én mostani munkámmal megy is, hála legyen érte az istennek. Dolgoznom kell, persze, de csak okosba', meg tessék-lássék. Meglesz ennek a böjtje, de böjtölök majd ősszel, akkor semmi más dolgom, ugye.
Imádom a nyarat, változatlanul. Meló ide vagy oda, nem akarom, hogy gyorsan vége legyen. Még akkor sem, ha néha nehéz megoldani. Ki akarom élvezni minden egyes napját. Az elmúlt napokban lezúztunk a csajommal a Balatonhoz. Összekötöttünk egy csomó kellemeset egy csomó hasznossal, és mindezt úgy, hogy igazából melóztunk. Kurva jól éreztem magam, rájöttem, hogy szeretem a teát, és hogy ki kell próbálnom a zabkását; hogy igazából nem vagyok antiszociális, és hogy imádok a csajommal zuhanyozni. Seggest ezúttal nem ugrottunk a vízbe, de legközelebbre is kell valami.
Már most hiányzik a Balaton, de nemsokára úgyis húzunk vissza.
Mert nyár van; és ugyan hol máshol lehetnék?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése