Már jól tudod, hogy nagy küldetésben vagyok - éppen fogyok lefelé legalább 88, legfeljebb 85 kilóra. (Annál kevesebbel azért már szégyellném magam, vazze.)
Ma reggel 91.1 kilót mértem (de pöccre öcsém!), és ez azért nagy dolog, mert 102 kilóról indultam május elején.
Le akarom írni a kajálásomat, amit azóta tolok, hogy másképpen élek, ami szerintem főleg annak a fényében fontos, hogy nagyon is meghatározott céljaim voltak ezzel az egésszel.
Na szóval: adva van egy 102 kilós mezomorf endo-mezomorf srác, aki nehéz súlyzós edzést végez. Van rajta izom csak nem látszik a hájtól bőven, tehát azzal nincs gondja, hogy nehezen szedne föl izmot. Érdekes, hogy az internet főleg olyan cikkekkel van tele, amik arról szólnak, hogy a göthös kis pöcsökből hogyan legyenek nagy, eres faszok; a valóban súlyemelő alkatú arcokkal sokkal kevesebb cikk foglalkozik. Mondjuk lehet, hogy éppen azért, mert nekik kevesebb gondjuk van az izomépítéssel - nálu(n)k éppen az a gond, ha ezt a gondosan felépített izomzatot meg is akarjuk mutatni.
Másrészt meg az igazi férfiak minden bizonnyal szarnak rá, ha hájasak, öcsém. A girnyók meg folyton nézegetik magukat a tükörben, ezért lesznek belőlük buzi fehérneműmodellek, míg az igazi férfiak eközben malomkerekekkel frizbiznek a bícsen.
Én valahol a kettő között szeretném belőni magam. Már izomzatban. Az elején úgy gondoltam, hogyha csak zabálok fehérjedúsan mint az állat, és mellette baszott nagy súlyokkal edzek, az elég lesz ahhoz, hogy kurva jól nézzek ki. És valóban így történt, a sok zsír alatt valóban kurva jól néztem ki.
Be kellett látnom, mint bizonyára már annyi sok gyúrós arcnak énelőttem is, hogy megfelelő kajálás nélkül sosem fogok jól kinézni, bárhogy és bármennyit eddzek is. Úgyhogy elkezdtem rendberakni a kajálásomat.
A külső csak az egyik célom volt, a másik fontos célom mindvégig az volt, hogy ne veszítsek az erőmből. Az izomtömegemből sem akarok sokat veszíteni, de ez ugye lehetetlen az emberi test biológiája miatt; ezért az erő megőrzése az elsődleges.
Eddig kurva jól haladok, szerintem őszre el is érem a kitűzött célt, ezért is gondoltam, hogy végre írok egy összefoglalót arról, hogy miket eszem, na meg a tapasztalataimat.
Na akkor. Én ugye kora reggel edzek, felkelés után. Edzés előtt tolok egy erős kávét - igazi cukorral (ezt majd még leépítem). Meg beszedem a vitaminjaimat és a kreatint. Lenyomom az edzést, majd edzés után egy órával kábé benyomok egy müzlis-mézes-gyümölcsjoghurtot. Imádom, és teljesen eltelít ebédig. Ebédre húst eszem meg zöldséget. Nagyjából ez a főétkezésem, egyszerűen mert ez jön össze. Este is lehetne a főétkezés, de az nehezebben megoldható, mint a dél körüli nagy kajálás. Nem eszem sokat egyébként, és a következőkből válogatok: zöldségek, hús, tojás, sajt. Szénhidrát max annyi, amennyi panír a rántott sajton/húson van. A zsírt nem nézem, de mint tudjuk, nem is attól hízunk vazz. Délután kevés gyümölcsöt csemegézek, magokkal és sajttal, ha már nem bírom tovább. Néha tolok müzliszeletet is. Este ha lusta vagyok, még egy joghurt müzlivel és mézzel, vagy pár szelet felvágott zöldséggel és sajttal. Ja, és délután is egy izmos káááávéééé, olyan három-négy óra körül.
Kenyeret, péksüteményt nem eszem egyáltalán, tejet csak annyit, amennyit a kávémba rakok. Krumplit, rizst, tésztát egyáltalán nem eszem (majd rizst fogok később, de egyelőre még nem merek). Gyakorlatilag ami szénhidrát bemegy, az a müzliből meg a joghurtból megy be. Édességet sem eszem, természetesen, és néha ölni tudnék egy csokiért. Inni csak vizet iszom, meg néha gyümölcslevet.
Ami a kajálásom lényege, hogy amennyire csak lehet, tisztán eszem, és alig eszem szénhidrátot. Meg nem zabálok sokat, még fehérjéből sem. Ennyi a varázslat. Nehéznek nem túl nehéz, az elején persze az volt, de most már megszoktam. Ami nehéz lesz, az a szénhidrát lassú és fokozatos beépítése, ha már elértem a megfelelő súlyomat. De ez majd a második fázis lesz, egyelőre megyek lefelé súlyban és kitartóan őrizgetem az erőmet.
Annyira nem bonyolult így enni, mert a főétkezést leszámítva eléggé egyszerűek a lehetőségeim, a főétkezést meg megoldom kajáldában, (all-you-can-eat rulez!) vagy egyszerűen sütök csirkét meg összevágok egy salátát, és az is megvan gyorsan. Szerencsére az édességet leszámítva nem is vágyom semmi olyanra, amit nem ehetek. És a kedvenc húsom a csirke.
Szóval asszem engem az isten is ilyen gyúrós srácnak teremtett, na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése