A minuszokat egyebkent onnan vettem eszre, hogy a reggeli indulas elott ot percig vakartam orditva a jeget a kocsim ablakairol. Ez mondjuk sosem hianyzik a telben. Az elso ho ilyenkorra amugy mar le szokott esni, de az is igaz, hogy az utobbi evekben nemhogy elso ho, de masodik vagy harmadik se nagyon volt, a karacsonyok pedig sosem feherek, amit nagyon sajnalok.
Na talan majd iden. Remenykedni mindig lehet.
Egyebkent tolem johet a kemeny tel, en felkeszultem. A kertben mindent megcsinaltam, amit akartam, fam van eleg, az elektromos futorendszer is mukodik, mar csak a kitekerheto napvedotol akarok megszabadulni, de talan oda tudom adni a kedvenc bufesemnek a Kerektonal. Utana aztan begubodzom a kandallo ele, es ki sem dugom az orromat tavaszig... legalabbis vagyalmaimban.
Mert ugye valojaban edzeni tovabbra is kijarok, meg a kis vadonjarot is intezem, meg egyaltalan. Nem lehet azt a mai vilagban megtenni, hogy az ember nem megy sehova sem. Legfeljebb ha az ember szerzetbe vonul, vagy a sittre. Majdnem ugyanaz.
Azert sem lenne jo most ez az elvonulas, mert rengeteg dolog fog tortenni velem az elkovetkezendo honapokban, nagy valtozasok, es hat ezeknel illik jelen lennem nekem is. Majd mindenrol reszletesen beszamolok, egyelore eljem tul a maradek kevesebb, mint ket honapot a cegnel, es sikeruljon megszerveznem a fokozatos levalasomat (merthogy mindenem ceges bazdmeg, lassan mar a bal herem is, es ezeket lecserelni az egy igazi remalom).
Ha meg ezen tul leszek, akkor jon az ujabb projekt, az ervenyesules a vallalkozok kegyetlen vilagaban. Na de elobb jojjon, ami elobb van, majd kesobb foglalkozom a kesobbel.
Most viszont legyen ho, legyen hooooo!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése