2016. január 6., szerda

Nem tudok semmit

Szokratesz agnosztikus volt.

Lehet akarhogyan rendszerezni meg csavargatni Platon filozofiajat, de abban egeszen biztos vagyok, hogy a mestere, Szokratesz eredetileg agnosztikus volt. Platon irasaiban mar nem, de magabol a karakterbol, mar amennyire atjon Szokratesz igazi karaktere, arad az a fajta szkeptikus eleterzes, ami bennem is egyre inkabb megvan, ahogyan "oregszem".

En evtizedekig gnosztikus voltam, gyerekkoromtol kezdve egeszen a harmincas eveim elejeig, vagyis mostanaig. Hittem abban, hogy a vilag az emberhez van meretezve, az embernek van keszitve, es ezert aztan a vilagrol valo tudas is megszerezheto az ember szamara, csak meg kell talalni az ehhez a tudashoz vezeto Utat. Nagy Hamvas Bela rajongo voltam, faltam minden konyvet, es en is azt ereztem, amit o, hogy "nekem az Egesz kell." Vagyis az egesz tudas, az egesz ismeret, az egesz vilagnak es letnek a megertese. Beavatas a legnagyobb tudasba.

Ezt jelenti gnosztikusnak lenni; hogy az ember hisz abban, hogy kulonfele spiritualis beavatasok sorozatan at el lehet jutni a mindenseg (es benne az egyen) teljes es tokeletes ismereteig. Sot, ez a fajta megismeres az elet egyetlen valodi celja, es ez az egyetlen dolog, amiert erdemes erofesziteseket tenni. Aztan, ha az ember ezt megvalositotta (nem mintha barki is valaha azt merte volna allitani, hogy ezt konnyu megvalositani), akkor el is ert mindent, amit ebben a vilagban elerni egyaltalan lehet. Megerkezett. Beerkezett, mint a Buddha. Elnyerte a vegso udvosseget.

Agnosztikusnak lenni pedig azt jelenti, hogy az ember belatja: ez a vilag nem az ember kedveert, nem omiatta letezik, ezert a benne valo boldogulas sem azt jelenti, amit a gnosztikusok gondolnak. Ezt a vilagot nem lehet teljesen birtokba venni. Nem lehet megismerni. Nem letezik semmifele ut, semmifele cel, es nincs semmifele beavatassorozat, amivel az ember valoban meg tudna valtoztatni helyet a vilagban.

Csak tukor es fust; csak vigasztalas, ahogyan Lin-csi mester tanitotta.

De ez nem azt jelenti, hogy agnosztikusnak (es szkeptikusnak) lenni egy szomoru, ketsegbeesett es ures allapot lenne, ahol nincsen semmi remeny, es semmi boldogsag. Eppen ellenkezoleg. Agnosztikusnak lenni annyi, mint felnoni. Kilepni a (spiritualisan) gyermekkori almok es kepzetek kozul a valosagba. Meglatni a dolgok valodi termeszetet. Elfogadni, hogy nem kell az Egesz, mert nincs semmifele egesz.

Es akkor mi az, ami van?

En azt gondolom, meg mindig osemberek vagyunk, egy hatalmas, sotet barlangban, es egy kis tabortuznel ulve probaljuk talalgatni, hogy miert is vagyunk itt, honnan jovunk, es merre tartunk. Ne tevesszen meg, hogy urhajot epitettunk, magas hazakat es okostelefonokat; valojaban semmivel sem vagyunk elorebb. Eszkozhasznalo, megismero faj vagyunk, es az eszkozeink egyre jobbak, de minel tobbet ismerunk meg a vilagbol, azzal csak a barlang falait toljuk egyre kijebb es kijebb, anelkul, hogy valaha is megerkeznenk barhova.

Es ennek semmi koze Istenhez, vagy a vallasokhoz: elvegre Isten sosem igerte meg sehol sem az embernek, hogy minden tudasba bevataja, sot; az egyistenhivo vallasokban a vegso tudas mindig kizarolag Istene, ahhoz az embernek sosem volt, es sosem lesz semmi koze.

Mit jelent agnosztikusnak lenni? Azt, hogy az ember nem kajtatja a misztikus vegso tudast. Hogy belatja, hogy az uton sohasem lehet megerkezni, es megallni. Abbahagyni, befejezni, letudni. Meg a halal sem a vege. Talan az egyen szamara az, de nem a vilag szamara, elvegre az megy tovabb nelkule is.

Ha valaki elfogadja, hogy nem tud az egvilagon semmit, az is egy tudas. De ezzel a tudassal, en azt gondolom, mar valoban lehet kezdeni valamit. Sose allj meg az uton, sose fejezd be onmagad tokeletesiteset! Olyan ez, mint vizben lenni: ha abbahagyod az uszast, elsullyedsz. Ne sullyedj el, inkabb ussz tovabb. A folyamatos fejlodes, bar sohasem er veget, ameddig csak elsz, olyan oromet es boldogsagot fog adni, ami valoban a tied, es amit nem vehet el toled senki sem. Ezt keresd, ezt kajtasd inkabb, mint masok "titkos" tanitasait.

Amit a Nap muveleteirol mondtam, befejeztem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése